Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Levéltárügy - Balogh István: Szabolcs vármegye és levéltára (1768–1786)

lasztották meg. De nem választották meg az első helyen jelölt főjegyzőt sem, hanem a sorban negyedik helyen álló személyre esett a választás. Az új tisztikar már az utolsó negyedszázad alatt bekövetkezett változást tükrözte. A központi igazgatást ellátó választott főtisztek (két alispán, egy fő- és két aljegyző, főadószedő, főszámvevő, két ügyész) alkották a központi igazgatási apparátust. A központi igazgatás munkáját négy tiszteletbeli ügyész és két tiszteletbeli esküdt segítette. Kialakulóban van a szakigazgatási szervezet is, a megyének van főorvosa, mérnöke, sebésze, bábája, akik tiszteletdíjasok. A katonák élén hadnagy áll, segítője a tizedes. A hajdúk vezetője a várnagy, egyben a börtön felügyelője is. A közigazgatás és igazságszolgáltatás még nincs különválasztva, a megyei törvényszék élén általában az első alispán áll, de rendszeresen a másodalispán elnöklete alatt ülésezik. A táblabírák száma jóval meghaladja a húszat, köztük két kanonok is van, a többiek megyebeli tekintélyes birtokosok. A területi igazgatás és igazságszolgáltatás teendőit a négy járási fő- és ugyanannyi alszolgabíró látja el, egy-egy esküdttel együtt. A főszolgabíró és esküdtje az első bírósági fórum. Már a járásokban is van karhatalom, mindegyikben egy-egy csendbiztossal az élén. Ugyancsak járási szervezeten alapul az adószedés is.

31 A Sztárayt 1785. június 25-én követő gróf Teleki Sámuel már három megyét (Szabolcs, Szatmár, Bihar), egy kerületet (Hajdúkerület) és egy szabad királyi várost (Debrecen) magába foglaló kerület gubernátora volt. Még csak nem is külön kongregáción, hanem egy sedes judiciariái megelőző ülésen iktatták be. A beiktatására a jegyzőkönyvben egy napirend tárgyalása előtti rövid bejegyzés utal.

32 Beiktatása után elnöklete alatt még a régi rend szerint tartott egyetlen közgyűlésen már a központi hatóság által elrendelt formájú jegyzőkönyvbe vezették be a tárgyalt ügyeket és a határozatokat. Ez a közgyűlés már addig sohasem tárgyalt gazdasági ügyekkel is foglalkozott. Az e tárgyban kiküldött deputáció részletes jelentését augusztus 11-re készítette el. A jelentés pontokban foglalva tárgyalta a mezőgazdaság, a kézműipar, a szállítás, a dohánytermesztés, a selyemhernyó-tenyésztés, a Tisza szabályozásának helyzetét. Ezt már korábban el kellett volna a főispán számára küldeni, de sürgetésére is csak egy hét múlva válaszolták azt, hogy a küldöttség tagjai elfoglaltsága miatt következett be a késedelem.

33 A megyei igazgatási és igazságszolgáltatási szervezet a XVIII. század folyamán több irányváltozáson ment keresztül. Erősödött a központi ellenőrzés, szaporodott az írásos ügyintézés és megjelent a szakigazgatás mérnök, orvos igénye. 31

Prot. 26. fol. 409^12. 1784. 32

Fasc. 18. No. 356. 1785. 33 Fasc. 40. No. 122. 1785.