Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezővárosi fejlődésének sajátosságai az újratelepítés utáni évtizedekben
jobbágycsoportot, amelyet a szokásos kedvezményekkel ide csábíthatott volna. Békés megyében azonban az 1710-es évektől a Felvidékről letelepedetteknek azon második, harmadik generációja élt, amely már kellő mennyiségű földet nem örökölhetett, és ismerve a telepítéssel járó előnyöket szívesen vállalkozott a lakóhelyváltásra. 20 A szokott kedvezmények 21 mellett az 1753. május 16-án kiadott telepítési pátens 22 rögzítette, hogy minden gazda csupán egy arannyal tartozik évente, más szolgáltatással nem. ígérte, hogy a 3 szabad év után a közösség bérbe veheti a földesúri haszonvételeket, szabadságot kapnak a pusztabérlésben, valamint - minthogy a költözni szándékozók többsége evangélikus volt - biztosították őket a földesurak vallásuk szabad gyakorlásáról is. 23 A pátensben ígérteket realizálta az 1754-es és 1757-es földesúri szerződés, amely további kedvezményeket is adott az alakuló új közösségnek. Az 1754. június 8-i contractusnak 24 két olyan pontja van, amely meghatározta az ide települők vagyoni viszonyait. Az egyik az, amely szerint osztatlan marad a település, és a földesurak sem különítik el egymástól, hogy ki kinek a jobbágya - vagyis minden új lakos egyformán részesedik az előnyökben és terhekben. Ez abból következett, hogy a szerződés nem az egyes telepesekkel, hanem a telepesek közösségével történt. A másik az egyéni gyarapodás legnagyobb gátját jelentő robottól való mentesség volt. 25 A mezőváros kialakulásában, a gazdálkodás és igazgatás fejlődésében, a helyi társadalom alakulásában jelentős szerepet játszik az, hogy közösségként kezelik a betelepülőket, hogy mindannyian robotmentesek, hogy egyforma jogokkal és kötelezettségekkel bírnak, valamint, hogy a földesurakkal a letelepedés utáni években kötött szerződések rákényszerítettek minden lakost a szolgáltatás megváltásához és bérléséhez szükséges pénzgazdálkodásra. Az első ilyen jellegű szerződés a telepítést követő szabad évek letelte után jött létre. Az újonnan érkezettek közül 1757-re a vallási, társadalmi, gazdasági problémák 26 miatt néhányan továbbvándoroltak, ezért a birtokból mind több jöRészletesebben lásd Kujbusné Mecsei Éva: Pusztuló faluból virágzó mezőváros (Migrációs okok, lehetőségek és következmények Nyíregyházán 1753-1837 között). In: Migráció. Tanulmánygyűjtemény, I. Szerk. Illés Sándor-Tóth Pál Péter. Bp., 1998. 27-43. Általában a telepítési levelek elegendő földet, házépítéshez fát és némi szolgáltatási, ill. bérlési kedvezményt ígértek. SZSZBML, V. A. 101/b. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Kiváltságlevelek. 1753:7. A pátensben foglaltak közül a szabad vallásgyakorlás nem valósult meg azonnal, csak II. József türelmi rendelete után. SZSZBML, V. A. 10l/f. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Várossal kötött szerződések, (a továbbiakban SZSZBML, V. A. 10l/f.) 37a/37a. 1754:13. A földesurak nem kívántak itt majorságot létrehozni, így a robotra nem volt szükségük. Részletesebben lásd Cservenyák, 1974.; Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában. In: Jósa András Múzeum Évkönyve III. Szerk. Csallány Dezső. Nyíregyháza, 1960. Uő.: Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII-XIX. században. Bp., 1982.; Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886.
