Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)

9. táblázat Szabolcs-Szatmár megye vándorlási különbözete, elvándorlási többlete a megyéksorrendjében, 1949-1960 Megye Elvándorlási Az 1949. évi népesMegye többlet ség százalékában Szabolcs-Szatmár 51 850 10,6 Hajdú-Bihar "36 778"' .......... Bács-Kiskun 31996 6,3 Békés "Ti" 452"' ""7,7 " Szolnok 27 158 6,9 Csongrád 19 845 6,7 A vándorlási különbözetből a legtöbb megyének elvándorlási többlete volt 1960-ban, és ez a többlet főképpen a mezőgazdasági jellegű megyékben volt jellemző. Ezek között a vizsgált megye az első helyen szerepelt. A keresőkből a legnagyobb elvándorlási többlet szintén Szabolcs-Szatmár megyében mutatható ki. 10. táblázat A legnagyobb elvándorlási többlet a keresők körében, a megyék sorrendjében, 1949-1960 Megye A keresők elvándorláAz 1949. évi keresi többlete sők százalékában Szabolcs-Szatmár 39 332 12,4 Hajdú-Bihar 27 292 13,2 Békés 24 548 9,3 Bács-Kiskun 23 781 7,0 Szolnok 21 500 9,1 Csongrád 15 109 7,6 Tolna 11 082 7,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 10 736 3,7 A Szabolcs-Szatmár megyére vonatkozó lakóhely változtatással együtt járó állandó jellegű elvándorlási adatok azt igazolják, hogy a vizsgált időszakban Magyarország ipari fejlődésének egyik fő emberi forrása ez a megye volt.

28 Ennek összetevői között fő szerepet töltött be, hogy a megye - mint korábban már említettük - országosan is a legkedvezőbb természetes szaporodási mutatókkal rendelkezett, ugyanakkor a gazdasági fejletlensége, a vizsgált szakaszban az iparosodásból való kimaradása nem adott lehetőséget az állandó munkáUo. 15*—19.*