Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Katona Csaba: Szabolcs vármegyéből származó debreceni polgárok 1733–1867 között

S.sz. Megye Helységek S.sz. Megye Helységek (Törvényhatóság) száma (Törvényhatóság) száma 14. Békés 10 43. Mosón 2 15. Veszprém 10 44. Szolnok-Doboka 2 Tó."" Komárom "¥" ""45."" Trencsén 2 17. Közép-Szolnok 9 46. Zala 2 18. Fejér 8 47. Zólyom 2 19. Szepes 8 48. Arad 1 20. Sáros 7 49. Belső-Szolnok 1 21. Ugocsa 7 50. Csanád 1 22. Sopron 6 51. Győr 1 ...... Vas" "Ú" ......... Hunyad 1 24. Bars 5 53. Kolozs 1 25. Hajdúkerület 5 54. Maros-Torda 1 "26." Nagykunkerület "55~""" Szolnok 1 27. Baranya 4 56. Torda 1 28. Háromszék 4 57. Torontál 1 29"" Kiskunkerület _ "587" Udvarhely Összesen 56 törvényhatóság területén volt olyan település, ahonnan Debrecenben polgárjogot szerző lakosok költöztek át (ezenkívül volt 86 egyértelműen nem azonosítható, illetve 48 nem magyarországi helység is). A legtöbb ilyen település Bihar vármegyében volt, szám szerint 86, de a második helyen már Szabolcs megye található a maga 63 településével. A további sorrend: Szatmár: 48, Borsod: 31, Zemplén: 30, Heves: 20, Bereg: 15 stb. Tehát a Debrecenbe betelepülők többsége e táblázat adatai szerint is a város közvetlen környezetéből, az Észak-Tiszán túlról került ki. Az, hogy Szabolcs ennek az adatsornak az alapján is a második helyen található, az eddigiekhez hasonlóan jelzi ennek a vármegyének a jelentőségét dolgozatunk tárgya szempontjából. Az alábbiakban a Debrecenbe 1733-1867 között Szabolcs vármegyéből beköltözött és ott polgárjogot nyert lakosokat vonjuk részletesebb vizsgálat alá beköltözésük üteme (évek szerinti megoszlása), megelőző lakóhelyük, illetve foglalkozásuk szempontjából. A Szabolcs megyéből származó debreceni polgárok beköltözésének időbeli megoszlása A vizsgált 135 év során összesen 246 szabolcsi beköltöző nyert polgárjogot Debrecenben. Ez egyrészt azt jelenti, hogy átlagban még két fő sem költözött be évente a városba Szabolcs megye területéről. Másfelől viszont azt is jelenti, hogy a beköltözés rendszeres volt, szinte nem volt olyan év - legalábbis a 18. századot tekintve-, amikor legalább egy olyan személy ne akadt volna, aki Szabolcsból települt be és kapta meg a polgárjogot. Vagyis a megye a tárgyidőszak egészét tekintve volt a debreceni polgárság stabil bázisa. Ezzel együtt ter-