Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Katona Csaba: Szabolcs vármegyéből származó debreceni polgárok 1733–1867 között

ellenére többnyire gond nélkül megkapták a polgárjogot, de nekik is le kellett tenni a polgáresküt és be kellett fizetni a taksát. Ugyanakkor természetesen a város vezető rétegének érdekét is az szolgálta a legjobban, ha a debreceni polgárok döntő többsége a helyi családokból kerül ki. Debrecen azonban - legalábbis bizonyos mértékig - ennek ellenére nyitott volt a más településekről érkezettek befogadására is, az újonnan jöttek között pedig mindig voltak olyanok, akik nem csak debreceni lakosok, de egyúttal debreceni polgárok is lettek. Akik előtt zárva voltak Debrecen kapui, azok - elsősorban gazdasági, de vallási okoknál fogva is - a görögök és zsidók, illetve - elsősorban vallási, de politikai okoknál fogva is - a katolikus felekezethez tartozók voltak, mindenki más előtt elvileg nyitva állt a lehetőség, hogy polgárjogot nyerjen a városban a megfelelő procedúra lefolytatása után. A Debrecenben polgárjogot nyert beköltözők 1733-1867 között A Debrecenbe a fent megjelölt időszakban beköltözött és ott polgárjogot nyert személyek vizsgálatához első számú forrásunk a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban őrzött Matricula Civium (azaz: Polgárkönyv) két kötete." A Matricula Civiumot 1715-től vezették folyamatosan, de adatai csak 1733-tól alkalmasok statisztika elkészítésére. A Debrecen 18-19. századi népesedésének története szempontjából rendkívül fontos forrás természetesen nem ismeretlen a kutatás számára. Herpay Gábor már 1936-ban nyomtatásban tette közzé a Matricula Civium névanyagát (név, foglalkozás, előző lakhely, illetve a debreceni utcanév feltüntetésével),

12 amit rövid bevezetővel és a beköltözöttek foglalkozás szerinti megoszlásáról készített statisztikával egészített ki. Forrásként használta a névanyagot Rácz István, aki már az 1980-as évek derekán készített felméréseket ennek alapján,

13 majd 1989-ben A debreceni cívisvagyon c. könyvében ezt megismételte, az 1733-1848 közötti időszakot vizsgálva. Ennek során megállapította, hogy az ekkor polgárjogot nyert 8734 személy közül 6722 debreceni születésű volt és csupán 2012-en származtak máshonnan.

14 A döntő többség tehát - a polgárok több mint háromnegyede - a helyiek közül került ki. 11 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 101 l/s. Matrciula Civium. 1-2. A forrásra a továbbiakban nem hivatkozunk. 12 Heipay Gábor: A Debrecenbe beköltözött polgárok. Matricula Civium. 1715-1867. Debrecen, 1936. 13 Rácz István: A cívis fogalma. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. Szerk. Gazda László. Debrecen, 1986. 77-111. Újra kiadva Rácz István: Parasztok, hajdúk, cívisek. Debrecen, 2000. 225-271. 14 Rácz, 1989. 22.