Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szakállas Sándor: Fassiós (bevallási) levelek Szabolcs megyében a II. József kori felmérés idején

Az összeírás sorsa 1787. április 2-án II. József Budán főtelekkönyvi hivatalt állíttatott fel, amelynek egyik feladata a földmérések bevezetése, rendszerezése és összegzése volt, másrészt a király ígéretei ellenére egy bizottság dolgozott a kataszteri táblákra alapozott új adórendszer alakításán. Ezt kívánta a császár apránként a köztudatba becsempészni, amikor 1789 elején egy német nyelvű körlevélben ajánlotta, hogy az elavult nemesi felkelések megváltását fogadják el a nemesek. Ez kézenfekvő is volt, mert a harmadik osztrák-török háború bebizonyította a nemesi insurrectio (felkelés) elavultságát, alkalmatlanságát az egyre modernizálódó háborúban. Másrészt jelentősen megnőtt a háború miatt az állam pénz-(adó) szükséglete, s a megváltás a nemesi adózás első lépcsője is lett volna. II. József 1789 tavaszán rendeletben intézkedett, hogy a káptalani és hiteleshelyi levéltárakat (16 káptalani és 5 monostori) Budára kell szállítani, és a feloszlatott Szt. Ferenc-rendiek templomában kell elhelyezni.

26 József a rendeket azzal nyugtatta, hogy a telekkönyvek elkészülte után mindenki visszakapja eredeti okmányait. Az általános adóztatás bevezetését - az örökös tartományokhoz hasonlóan - a császár 1789. november 1-jére tervezte, de a már szokásos jobbágyi adót sem sikerült a megyékkel beszedetni. Az országban a közhangulat nagyon megromlott - még a korábbiakhoz képest is -, emiatt sok főispán inkább lemondott hivataláról, mintsem katonai erővel szedje be a háborúhoz szükséges gabonát, adót, újoncot. A háború váltakozó eredménnyel folyt, s a személyesen résztvevő császár egészsége a túlfeszített évtizedes munka és a harctéren szerzett fertőzés (malária) miatt fokozatosan felőrlődött. A nagy francia forradalom és a belgiumi felkelés egy végzetes folyamatot indított el a Habsburg Birodalomban. II. József és Kaunitz kancellár a birodalom széthullásától tartott, ezért a régi, törvényes rend visszaállításában látták a megoldás kulcsát. József már 1789. december. 18-án ígéretet tett a földmérés beszüntetésére, az országgyűlés összehívására. Ezek azonban már nem javítottak a közhangulaton, az 1790 januári megyegyűléseken pedig bebizonyosodott, hogy csakis a Józsefi rendszer maradéktalan felszámolása elégíti ki a nemesi ellenzéket. A nagybeteg és törekvéseiben megtört császár megbízta gr. Pálffy Károly kancellárt, hogy 1790. január 26-án tartson egy értekezletet gr. Bánffy György erdélyi kormányzóval, aki még meghívta Mikes Mihály adóügyi és Pászthory Sándor közigazgatási és vallásügyi tanácsosokat, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a növekvő problémák megoldására. Itt - többek között - a törvénytelen Föglein Antal: A „Conscriptio Josephina" sorsa. Levéltári Közlemények, IX. 1931. (a továbbiakban Föglein, 1931.) 112-126.