Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - László Géza: Osváth Pál 1848/1849-es hadnagy visszaemlékezése a 10. honvédzászlóaljra. (Forrásközlés)

ismert szabolcsi emlékíró, Krasznay Péter viszont, ugyanezen zászlóalj 5. századában harcolt, de onnan elég hamar, 1848. október 10-én más alakulathoz távozott. Osváth azonban aránylag sokáig, 1849. május végéig a zászlóaljnál maradt. így munkájából számos Szabolcs és Bereg megyei honvédtársáról tudunk meg eddig ismeretlen adatokat. Osváth csak a király által szentesített törvények keretei között helyeselte a szabadságharcot, amit mindig önvédelmi harcnak nevezett. Nincs tudomásunk arról, hogy a békepárttal szimpatizált volna, de írásaiban a forradalom baloldaláról mindig hallgat, még Kossuth nevét sem ejti ki. Valószínűleg a trónfosztást sem helyesli. Görgeyvel szemben viszont bizalmatlan, feltételezi, hogy esetleg még az ellenséggel is paktál. A szabadságharc után hamarosan behódolt a hatalomnak, szemlélete aulikussá vált, ezért érthető, hogy kerülte az 1848/1849-es események leírásának forradalmi részét. írásaiban az államhatalommal, így a Bach-rendszerrel is igyekezett lojális lenni, de kerülte a reformkor és a forradalom bírálatát is. Ezt a munkáját régebbi jegyzetei alapján, a szabadságharc leverése utáni években írhatta, amelyet aztán a Szabadság című napilap felkérése után újból átnézett. A személyes vagy kényes részeket kihagyta, míg más esetekben aktuális, későbbi adatokkal kiegészítette. A visszaemlékezést a korabeli hangzásalak megőrzésével, de a mai helyesírási szabályoknak megfelelően teszem közzé. Erre azért van szükség, mert a kéziratot először közlő napilap elég sok hibát ejtett. Ezek többsége félreolvasás következménye, míg kisebbik részük a nyomdász figyelmetlenségéből adódik. E többnyire betűcseréken alapuló hibák, nyilvánvaló tévedések eredményeként egyes szavak értelmetlenné váltak. Ezért a kisebb elírásokat, például egy hang kihagyását vagy az ékezet hiányát külön jelölés nélkül kijavítottam. A különírt összetett szavakat is egybeírtam, annál is inkább, mert néha az újság is következetlen volt. Az igekötők egybe-, illetve különírása szintén esetlegesen történt. A honvédzászlóalj sorszámát mindenütt arab számmal írtam. A visszaemlékezés ma már kevésbé ismert kifejezéseihez, az idegen szavakhoz, egyes települések és személyek nevéhez a jegyzetekben fűztem magyarázatot. A Bevezetéshez használt források: Avatójegyzék, 1. köt. 46/b.-47/a. p. Bona, 1998/2. 612. Borovszky, 1901. 378, 580, 589. Dankó É., 1973. 37-55. Dankó I., 1996.411-426. Debr. ref. főisk. akv., 1844/1845., 1845/1846., 1846/1847. Fizetési napló, 59/b. p. Héthy, 1978. 245-249. Kempelen, 8. köt. 97-100. Kenyeres, 1969. 328. MOL. ONőHt. Ált. 1848. 1062. sz. Pál, 1996. 132. Szinnyei, 1885. 88., 163., 635., 657. hasáb Szinnyei, 1980-1981. 1444-1445. hasáb