Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Anton, Ecaterina: A nagybányai kézművesek vidéki kapcsolatai a XVII. században

szerszámokat akarván kegyelmetek városában magunk számára csináltatni, Bresztynszki Györgyöt, komornikunkat küldtük oda, hogy annak hová hamarább és jobb móddal való végben vitelére szorgalmaztassa az mesterembereket. Kegyelmed azért legyen segítséggel ebben szolgánknak, és parancsolja meg az ott való ötvösöknek, minden egyéb míveket letegyék s annak a munkának végben vitelében, melyet komornikunk eleikben fog adni, szorgalmatoskodjanak úgy pedig, hogy három hét alatt tisztességesen elvégezvén, kezünkhöz is hozhassák"'." A város pénzverdéjében is kiváló ötvösök működtek, akik a nemesfém megmunkálásnak igazi mesterei voltak. Nem véletlen, hogy I. Rákóczi György is őket kérte fel, hogy a gyulafehérvári pénzverdében meghibásodott szerszámokat megjavítsák: „ Fejérvártól tudósítanak aranyverő mesteremberink - írja a fejedelem 1646-ban - hogy a Platum verő instrumentumok igen megkopván, nem kicsiny késedelmezéssel és kárra is volna az aranyverés munkájok ... Kegyelmesen parancsoljuk hűségednek, ez levelet megadatván, azt a mesterembert (akár ötves, akár egyéb mesterember legyen), mindjárást indítsa be Fej érvárra..., hogy ugyanott igazíthassa meg azokat a Platum verő eszközököt"}

1 Az általam vizsgált okiratok jelentős része az építőmestereket is kiemelt helyen említi: a kőmívesek, kőfaragók, téglavetők, asztalosok, tölcséresek keresett szakemberek voltak. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy I. Rákóczi György uralkodása idején nagyon sokat építkeztek és sok épületet megjavítottak, már nem is tekintjük kivételesnek a helyzetet. Nagybányán ebben az időben javítják a Szent István templomot, renoválják a városfalakat és bástyákat. A mesterek hírét a munkájuk dicsérete messze földre elvitte. Szigethi Ferenc 1642-ben Aranyos Meggyesből Nagybánya városi tanácsának így ír: „Ez levelem preséntalo ő nagysága jámbor szolgája az úr ő nagysága parancsolatjából városunkba két kőmívesnek hozatására; kegyelmetek azért rendeljen olyakat kevés napokra, kik valami házak talpait rakhassák be kövekkel. ..'"

3 Debreczeni János 1644-ben a következő kéréssel fordul Nagy Albert nagybányai bíróhoz: „Szatmári házammal akarván valami kőkeményt rakatni, mivel itt az én földünkön igen szűk az kőmíves, kegyelmedet mint jóakaró uramat kérem az ott való kőmíveseknek munkájokat és mesterségeket nálamnál jobban tudván és esmérvén, az melyiket jobbnak ésmeri, megjelentvén nevét ez én levelem kegyelmednek megadó emberemnek, ne tartson ellent az lejöveteleiben... Kegyelmetek városában lakó Téglaveteő Geörgi legényével vetette volt tavaly esztendőben egynéhány téglát, mellyel szegöds égünk úgy lévén vele, hogy meg is égetéssé vigye végben munkáját"™ Az 1644-1646-os időszakból keltezett okiratok legnagyobb része arra vonatkozik, hogy a legtöbb kőmívest és kőfaragót Kővár javításához igényelték. Kőváron a XVI. század második felében és a XVII. század első évtizedeiben főleg besztercei kőmívesek dolgoztak, akik szintén jó mesteremberek hírében állottak. Az a tény, hogy maga Rákóczi György fejedelem kéri a városi tanácsot arra, hogy építőmestereket küldjenek 11 Uo. 63/1646. 12 Uo. 2/1646. 13 Uo. 13/1642. 14 Uo. 17/1644.