Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sípos Ferenc: Töredékek Vállaj múltjából (A kezdetektől a Báthori család uralmának végéig)

Nagh, altero Petro Nagh, Michaele Chepken, Anthonio Bolcheros, Johanne Rede, Alberto Tharpay, Michaele Sypos, Andrea Cher, Anthonio Thalas, Augustino Sypos, Ladislao Vrban, Valent no litterato, Paulo Nagh, Anthonio Nagh, Martino Eze, Johanne Leuis, Valentino Eze, Petro Nagh, Paulo Vrban, Gregorio Mundis, Benedicto Mondis, Paulo Mondis, Johanne Bolcheros, Petro Bolcherus, Andrea Pap, Michaele Zederken, Symone Rede, Matheo Balogh, Thoma Chegew, Johanne Rede, Petro Nagh, Gregorio Baria, Johanne Gewse, Francisco Maior, Benedicto Gal, Emerico Nema/'

5 1499: Valentinus litteratus, Blasius Chortho, Ladislaus Anthal, Paulus Faydos, Anthonius Bolczeros, Mihael Sypos.

06 1500: Valentino litterato, Michaele Sypos, Alberto Tharpay, Petro Boczeros, Anthonio Boczeros, Johanne Bynes, Paulo Thanka, Martino, Johanne Eze, Andrea Cheer, Benedicto Gaal, Petro Nagh, Andrea Redee.

67 Maksay Ferenc nyelvészeti szempontból Kniezsa Istvánnal vizsgáltatta meg a fenti neveket. A szakember megállapítása szerint a litteratus (jelentése: deák), Mundis/Mondis, Pap, Vrban (Urbán/Orbán), Chortho nevek bizonytalan eredetűek, a többi viszont mind magyar személynév.

6

" Vagyis a 73 adatból 11 bizonytalan, 60 pedig magyar eredetű; 2 nem jelöl családnevet (Lőrinc fia: Máté, László fia: Mátyás). A magyar személynevek aránya 82,2 %. Ha a Vállaj helynév kapcsán - az eredeztetést illetően Kiss Lajos véleményét

69

fogadva el - netán az a gyanú fogalmazódott volna meg valakiben, hogy itt hajdan szlávok éltek, annak annyit mondhatunk: a XIV-XV. században a lakosság zöme már magyar, szláv népességet nem tudunk kimutatni. (A 15,1 százalékot képviselő bizonytalan eredetű névről sem állítható, hogy szláv volna, Kniezsa István ugyanis magyar, szláv, román, német és bizonytalan kategóriákba sorolta be a neveket.) A kettős királyválasztás hatása A XIV-XV században nem fenyegette ellenség az ecsedi várat, ahová szükség esetén a vállaji fegyvereseket is berendelhették. 1526 után viszont veszélyessé vált a helyzet: a Báthoriak ecsedi ága a Habsburgokat támogatta, birtokaik viszont a Szapolyai Jánosnak, majd a János Zsigmondnak hódoló országrész szomszédságában voltak. 1527-1534 között többször is végveszélybe került, gazdát cserélt az ecsedi vár. Báthori András 1526. október 14-én még jelen volt a tokaji országgyűlésen, ahol Szapolyai János királlyá választását készítették elő,

70 később azonban - feltehetően bátyja, Báthori István nádor hatására - Ferdinánd híve lett. Pártállásával Báthori András MOL, Dl. 99196. (Filmtár, D 354. doboz.) Kiadva: Károlyi oklevéltár, III. kötet. Bp., 1885. 35. MOL, Dl. 20851. (Filmtár, D 79. doboz.) MOL, Dl. 20956. (Filmtár, D 79. doboz.) Maksay, 1940. IV-V, 230-231. Kiss, 1988. 728. Szalay László: Magyarország' története. Negyedik kötet. A' mohácsi vésztől a' linczi békekötésig, 1526-1645. Lipcse, 1854. (a továbbiakban Szalay, 1854.) 13-14.