Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Szászi Ferenc: Adatok Szabolcs-Szatmár megye lakosságának Magyarországon és megyén belüli vándorlásához

6. táblázat A népsűrűség alakulása megyénként (1869-1949)

n Megye Népsűrűség 1 km

2-re A népsűrűség emelkedése | 1869-ben 1949-ben 1869-1949 Pest 51,5 (8) 107,5 (1) 56,0 Csongrád 63,0 (2) 99,9 (2) 36,9 Komárom 51,5 (9) 98,2 (3) 46,7 Szabolcs-Szatmár 50,4 (13) 94,1 (4) 43,7 Győr-Sopron 63,2 (1) 90,2 (5) 27,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 53,1 (7) 87,5 (6) 34,4 Heves 56,6 (5) 87,2 (7) 30,6 Vas 53,8 (6) 84,7 (8) 30,9 Nógrád 49,4 (15) 84,5 (9) 35,1 Békés 50,5 (11) 83,7 (10) 33,2 Zala 50,5 (12) 81,1 (11) 30,5 Szolnok 49,7 (14) 80,7 (12) 31,0 Hajdú-Bihar 45,2(17) 80,2 (13) 35,0 Baranya 58,6 (4) 78,8 (14) 20,2 Tolna 61,5 (3) 75,3 (15) 13,8 Bács-Kiskun 38,8(19) 70,7(16) 31,9 Veszprém 51,3 (10) 67,0 (17) 15,7 Fejér 46,3 (16) 66,8 (18) 20,5 Somogy 42,1 (18) 59,8 (19) 17,7 Megyék együtt 50,9 82,4 31,5 Budapest főváros 579,6 3,149,1 2,469,5 Magyarország összesen 53,9 99,0 45,1 A táblázatból kitűnik, hogy a közigazgatási egység az 1 km2-re eső népesség tekintetében 1869-ben a megyék rangsorában a 13., 1949-ben pedig a 4. (a városok nélkül a második) helyen volt. A népsűrűség növekedésében csak Pest és Esztergom megye előzte meg, de míg az utóbbi közigazgatási területeken a növekedés a gazdasági fejlődéssel volt összefüggésben, addig Szabolcs-Szatmárban a természetes szaporodással. A népsűrűség mellett - a gazdasági migráció kényszerítő hatása miatt - az elmaradottságot érzékeltető adatokat is - egyelőre elemzés nélkül - jelezni szükséges. 33 Az 1949. évi népszámlálás 12. Összefoglaló eredmények. Bp., 1952. 23*.