Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Szászi Ferenc: Adatok Szabolcs-Szatmár megye lakosságának Magyarországon és megyén belüli vándorlásához

4. táblázat Népesség, népszaporodás, népsűrűség Szabolcs-Szatmár megye járásaiban Sorszám Szabolcs-Szatmár megye járásai A m száma pesség tényleges szaporodása (+) vagy fogyása (-) Népsűrűség 1 km

z-re 1941. II. 1. 1949.1.1. száma %-ban 1 Baktalórántházi járás 31,208 33,206 +1,998 +6,4 87,4 2 Csengeri járás 26,372 28,214 +1,842 +7,0 73,3 3 Fehérgyarmati járás 36,517 38,033 +1,516 +4,2 68,8 4 Kemecsei járás 33,742 35,671 +1,929 +5,7 97,8 5 Kisvárdai járás 76,088 76,643 +555 +0,7 115,5 6 Mátészalkai járás 60,572 64,693 +4,121 +6,8 99,3 7 Nagykállói járás 36,294 38,129 +1,835 +5,1 91,6 8 Nyírbátori járás 47,804 49,575 +1,771 +3,7 78,4 9 Nyíregyházi járás 66,318 68,054 +1,736 +2,6 103,8 10 Tiszalöki járás 28,996 30,063 +1,067 +3,7 78,3 11 Vásárosnaményi járás 41,386 40,052 -1,334 -3,2 69,3 Járások együtt 485,297 502,333 +17,036 +3,5 88,7 12 Nyíregyháza 61,332 55,751 -5,581 -9,1 206,0 Megye összesen 546,629 558,084 +11,455 +2,1 94,1 A táblázatos kimutatás szerint a tényleges gyarapodás - a természetes szaporodással nem számolva, amely a 30-as években mindkét egyesített megyében 15 %-on felüli, a tényleges gyarapodás pedig Szabolcsban megközelítette a 10 %-ot - +2,1 %-os volt. A bemutatott adatok arra utalnak, hogy a természetes szaporodás eredményét a vizsgált közigazgatási területről is elvitte a háborús halálozás, a zsidó lakosság deportálása (nagy részben megsemmisítése), a szovjet csapatok általi elhurcolás, a szlovák-magyar „lakosságcsere", és az országon belüli vándorlás megélénkülése, (pl. a Dunántúlról kitelepített német lakosság lakóhelyére történő költöztetés). „A hadműveletek, valamint az erőszakos háborús evakuáció, végül pedig a német ajkú lakosság egy részének kitelepítése következtében a Dunántúl népessége általában jobban megfogyatkozott, mint az Alföldé. A lakosság tényleges növekedése csak a magas természetes szaporulattal rendelkező Nyírségben, a Duna-Tisza közén, továbbá Budapesten és környékén közelítette meg a korábban általános méreteket."

14 A felhozott veszteségekre igyekszünk közvetlen tényeket is felhozni, de a népszámlálási statisztikák járási, városi, községi adatai is adnak közvetett eligazítást. 13 Az 1949. évi népszámlálás 9. Demográfiai eredmények. Bp., 1950. 127. 14 Sárfalvi Béla: A mezőgazdasági népesség csökkenése. Akadémiai Kiadó, Bp., 1965. 44.