Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Szászi Ferenc: Adatok Szabolcs-Szatmár megye lakosságának Magyarországon és megyén belüli vándorlásához

SZÁSZI FERENC ADATOK SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE LAKOSSÁGÁNAK MAGYARORSZÁGON ÉS MEGYÉN BELÜLI VÁNDORLÁSÁHOZ* I. A népesedés alakulása Szabolcs, Szatmár, Bereg megyében (1869-1941) E közreadott dolgozat első fejezetében a belső vándorlás legfontosabb összetevőjének ismertetésével azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a vizsgált régió, ezen belül Szabolcs, Szatmár, Bereg megye lakosságának kiemelkedő természetes szaporodása az egyes közigazgatási egységek lakosságának növekedésén kívül hozzájárult Magyarország iparosodó megyéinek, városainak, elsősorban Budapest munkaerő-szükségletének kielégítéséhez már a XIX. század végétől a második világháborúig. Ezenkívül ez a fejezet sok vonatkozásban alapnak tekinthető a későbbi évtizedek népesség-változásaink megértéséhez is. Ebben a tanulmányban - a jegyzetben jelzett számítási gondok elkerülése miatt - a szakirodalom és a népszámlálási statisztika módszerét követve a természetes szaporodási arányszám segítségével kimutatjuk, hogy mennyinek kellett volna lennie a jelenlévő lakosságnak, a vándorlások következményeit figyelmen kívül hagyva. Ezt a népességszámot - szintén a népszámlálási statisztikák alapján - összevetettük a ténylegesen összeírt népességgel, így megkaptuk a hozzávetőleges vándorlási különbözetet.

1 A közigazgatási egységek változásaira mindig felhívjuk a figyelmet, az összehasonlíthatóságot azonos területi, települési és népesedési számokhoz viszonyítva végezzük el, így a megyei szinten kapott adatok (a községi és a járási adatokhoz hasonlóan) alkalmasak az áttekinthető tájékozódásra.

2 A megadott főcím az OTKA által támogatott (nyilvántartási szám: T 031 965) Belső vándorlás Magyarország északkeleti megyéiben a második világháborútól 1990-ig terjedő témának Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozó bevezető részének lényegét, a népesedési viszonyok változásait foglalja össze két fejezetben. 1 Az 1990. évi népszámlálás előtti 10 éves periódusokban a népszámlálás összeírás az „illetőségi" és a „születési hely" szerinti kategóriákat is használta. Ezeket a kategóriákat - korábbi írásaimban - magam is alkalmaztam. Az illetőségi hely fogalma azonban bizonytalan, az 1900. évi népszámlálás már nem kérdezett rá. A születési hely tudakolása bizonyos alapot ad a vándormozgalom megismerésére. A nem helybeli születésű népesség számának különbözete azonban nem adja teljes egészében a vándormozgalom teljességét, mert az előbbi népszámlálás alkalmával összeírtaknak egy része a következő népszámlálásig elhal, és egy évtized vándormozgalmában az előző évtizedek vándorlásai is kifejeződnek. 2 Sárfalvi Béla: A mezőgazdasági népesség csökkenése Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp., 1965. (a továbbiakban Sárfalvi, 1965.) 41.; - Az 1990. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények (MSK Új sorozat, XXVII. kötet) 1900. 43-49.