Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - László Géza: Osváth Pál 1848/1849-es hadnagy visszaemlékezése a 10. honvédzászlóaljra. (Forrásközlés)

káromkodni tudott, s már a francia hadjáratban

26 is szolgált, 60 éven túli Lévai bácsit. Annak soha ki nem fogyott regéi mellett tölthetem a különben sokszor unalmas éjszakázást. A perlaszi csata Az első perlaszi csata

27

, - mely alkalmasint csak puskapor szagoltatás, vagy is kémszemle volt, - alig érdemel említést, de már a másodikról

28 érdemes megemlékezni. A perlaszi sánc a hason nevű város alatt, a Béga-parton futó árkokból készült, s ágyúkkal is védett, oly erősség volt, mit nekünk ágyú nélkül kellé bevenni. Ily erősség és ágyúk ellen, habár derék lőfegyvereink valának, jó sikerrel csak úgy harcolhatánk, ha mielőbb rohamra megyünk. Ezt tehát, mihelyt a golyók sorainkból néhányat értek, azonnal tettük is. Egyetlen honvéd sem maradt el, de hogy ki volt a sáncban első? Valamint akkor vita tárgya volt, úgy most se biztos. Részemről Thurzó Miklóst

29 tartom elsőnek. Bejutván a sáncokba, akik előlünk gyorsan el nem futottak, halál fiai lettek, mert sem nem kértünk, sem nem adtunk pardont, és lön a rácokban a halálnak oly gazdag aratása, milyen a kévékkel beterített tarlón látható. Sorainkból elesett Szemere

30

, kedves őrnagyunk, kinek egy kis golyó belei közé fúródott ugyan, de nem az, hanem amint konstatáltatott, a golyó által a belek közé sodort kard rézcsat darabja ölte meg. 26 francia hadjárat = A francia és osztrák hadseregek közötti hadjáratok Franciaország 1792. ápr. 20-i, Ausztria elleni hadüzenetével, valamint Osztrák Németalföldre történt betörésével kezdődtek, és az 1815. június 18-i Waterlooi csata mellékhadszínterein fejeződtek be, amelyekben a Habsburg-birodalom hadseregének számos magyar alakulata is részt vett. Mészáros Lázár és Aulich Lajos 1848/1849-es magyar hadügyminiszterek is e háborúk idején kezdték katonai pályafutásukat. (Borús, 1984. 427^142.) 27 első perlaszi csata = 1848. augusztus végén az Écskán szállásoló 10. honvédzászlóalj előőrsei több ízben kisebb tűzharcba kerültek a Periasz környékén portyázó szerbekkel. Ezek egyikére, valószínűleg az augusztus 30-i nagyobb összecsapásra utal a szerző. (Hermann, 1998. 42-43.; Krasznay, 1998. 59.) 28 második perlaszi csata = 1848. szeptember 2-án 29 Thurzó Miklós (Nagyvárad, 1817. - ?, ?.): Bihar vármegyei esküdt, szolgabíró, 1848. június 19- től hadnagy és segédtiszt a 10. honvédzászlóaljban. Október 1-től főhadnagy, november 1-től százados ugyanitt. Később is ebben az alakulatban harcol, egészen az 1849. augusztus 20- i borosjenői fegyverletételig. (Bona, 1988. 605-606.; Krasznay, 1998. 61.) 30 Szemere = Szemere Pál (Kisazar, 1804. - Nagybecskerek, 1848. szeptember 8.): őrnagy, a 10. honvédzászlóalj parancsnoka. Szemere István Zemplén vármegyei földbirtokos, alispán és Máriássy Klára fia. 1848. június 8-tól a 10. honvédzászlóalj őrnagya. 1848. szeptember 2-án, a perlaszi szerb tábor bevételénél halálos sebet kap. (Bona, 2000. 652.; Krasznay, 1998. 60.)