Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Kujbusné Mecsei Éva: Időjárási adatok a XIX. század eleji Nyíregyházáról

gabonának 4 forint, árpának 3 forint. Innét láthatni, hogy a nagy áldás mellett a szegény ember kevés pénzt vehetett be termesztményéből, mert kevés vevő volt és nagy pénz­hiány. 55 *** Ezt pro memória feljegyezni tán nem lesz haszontalan. Csak decemberben vásárkor és utána néhány napig tartott kemény hideg, éles és csípős szél, egy-két napig szánút kará­csony napjaiban. Azután folyvást a legszebb napok következtek egész január és február hónapjaiban. E két hónap alatt egyszer sem esett hó sem eső, májusi napok váltották fel egymást. Februárban a pázsit mindenütt zöldellett, a szőlővesszők csíráztak, a gyü­mölcsfák fakadoztak, a lakosok egész határban szántottak. Különösen február 19-26-ig folyvást meleg nyári napok olyannyira, hogy járásban és annyival inkább munkában iz­zadni kellett. Az őszi vetések több helyeken lekaszáltattak. Gazdáink ezen kedvező idő alatt elvégezvén minden mezei és szállási munkájukat vetni még nem mertek, de a sző­lőket sokan nyitották. Február utolsó két napja borús és esős volt, március 3-án pedig hó, de ismét melegebb időjárás. A legöregebb emberek nem emlékeznek ily rendkívüli nyári télre, mely oly száraz és egészséges napokkal, egyszersmind a mezei munkára oly kedvezőleg szolgált volna. Az időnek sima és egyszínű folyamán mégis mennyi és mely különböző pontok ki­szemelhetök s egy csekély tollal a feledékenység örvényéből kiragadhatok. De ez a fo­lyam sebesen ömlik az örökkévalóság tengere felé, vizsgaszemmel követni kell azt, hogy lássuk, miket hoz magával az. 56 1843 A múlt, 1842-43-i tél rendkívül meleg volt. Már február 20-án, amidőn a téli vizsgála­tok tartattak, nyitva voltak az oskolám ablakai és ajtaja. E tájban a lakodalmak sátorban az udvaron tartattak. Február 21-én lepkéket láttam repdesni, a fák fakadásra indultak, a fűzfának hámlott már a haja, a szőlőket még január vége felé nyitották, februárban so­kat le is metszettek. Ugyané hó közepe táján már a vadlibák, s a vége felé a gólyák is je­len voltak. Csak március 2-án változott meg az idő, akkor nagy szél, hó és hideg követ­kezett, azután gyakran esett az eső. Május 4-én délelőtti 11 órakor, midőn igen nagy és erős északi szél fútt, és majd nyű­göt, majd kelet felé csavargott volna, Barnák házában tűz támadott, mely miután 9 házat prédájává tett volna, a nagy szél dacára is szerencsésen eloltatott... Július 19-én estve 9 és 10 óra közt támadt egy rendkívül erős szél, mely házakban és fákban igen nagy károkat s pusztításokat tett. 57 Evangélikus egyház történetkönyve, 399. Uo. 402. Galambos - Kujbusné, 1998/2. 143-144., 147.

Next

/
Thumbnails
Contents