Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - Kujbusné Mecsei Éva: Időjárási adatok a XIX. század eleji Nyíregyházáról
gabonának 4 forint, árpának 3 forint. Innét láthatni, hogy a nagy áldás mellett a szegény ember kevés pénzt vehetett be termesztményéből, mert kevés vevő volt és nagy pénzhiány. 55 *** Ezt pro memória feljegyezni tán nem lesz haszontalan. Csak decemberben vásárkor és utána néhány napig tartott kemény hideg, éles és csípős szél, egy-két napig szánút karácsony napjaiban. Azután folyvást a legszebb napok következtek egész január és február hónapjaiban. E két hónap alatt egyszer sem esett hó sem eső, májusi napok váltották fel egymást. Februárban a pázsit mindenütt zöldellett, a szőlővesszők csíráztak, a gyümölcsfák fakadoztak, a lakosok egész határban szántottak. Különösen február 19-26-ig folyvást meleg nyári napok olyannyira, hogy járásban és annyival inkább munkában izzadni kellett. Az őszi vetések több helyeken lekaszáltattak. Gazdáink ezen kedvező idő alatt elvégezvén minden mezei és szállási munkájukat vetni még nem mertek, de a szőlőket sokan nyitották. Február utolsó két napja borús és esős volt, március 3-án pedig hó, de ismét melegebb időjárás. A legöregebb emberek nem emlékeznek ily rendkívüli nyári télre, mely oly száraz és egészséges napokkal, egyszersmind a mezei munkára oly kedvezőleg szolgált volna. Az időnek sima és egyszínű folyamán mégis mennyi és mely különböző pontok kiszemelhetök s egy csekély tollal a feledékenység örvényéből kiragadhatok. De ez a folyam sebesen ömlik az örökkévalóság tengere felé, vizsgaszemmel követni kell azt, hogy lássuk, miket hoz magával az. 56 1843 A múlt, 1842-43-i tél rendkívül meleg volt. Már február 20-án, amidőn a téli vizsgálatok tartattak, nyitva voltak az oskolám ablakai és ajtaja. E tájban a lakodalmak sátorban az udvaron tartattak. Február 21-én lepkéket láttam repdesni, a fák fakadásra indultak, a fűzfának hámlott már a haja, a szőlőket még január vége felé nyitották, februárban sokat le is metszettek. Ugyané hó közepe táján már a vadlibák, s a vége felé a gólyák is jelen voltak. Csak március 2-án változott meg az idő, akkor nagy szél, hó és hideg következett, azután gyakran esett az eső. Május 4-én délelőtti 11 órakor, midőn igen nagy és erős északi szél fútt, és majd nyűgöt, majd kelet felé csavargott volna, Barnák házában tűz támadott, mely miután 9 házat prédájává tett volna, a nagy szél dacára is szerencsésen eloltatott... Július 19-én estve 9 és 10 óra közt támadt egy rendkívül erős szél, mely házakban és fákban igen nagy károkat s pusztításokat tett. 57 Evangélikus egyház történetkönyve, 399. Uo. 402. Galambos - Kujbusné, 1998/2. 143-144., 147.