Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Kujbusné Mecsei Éva: Időjárási adatok a XIX. század eleji Nyíregyházáról

De ezen szép remény csakhamar füstbe ment, minthogy a nyári nagy és tartós szárazság s a szüntelen való északi szelek miatt, kivált a tavaszi vetések nagyon elszáradtak, s ez okozta a szük aratást is. Amiatt lehullt a gyümölcs is, és amely még megmaradt, azt azután a sok cserebogár a fa leveleivel együtt egészen elemésztette. A szőlő is éretlen maradt az őszi kellemetlen és hideg idők miatt, s azért a bor is igen savanyú lett. Megjegyzésre méltó, hogy az esztendei szüretkor a hegyaljaiak fűtött házokban, csizmába öltözve taposták a jéggé fagyott szőlőt, ámbár nem is igen későn kezdték szedni (október 25. körül), de mégis tartott a szüret egész november utoljáig. A szőlők fedetlen maradtak, a krumpli a pincében, az őszi vetés vetetlen, és a föld szántatlan amiatt, hogy a föld már október 31-én annyira fagyott meg, hogy azt a kapának vagy az ekének lehetetlen lett volna megfogni, s hogy az emberek egyéb munkájukkal foglalatoskodván reményiették az engedelmesebb és lágyabb időt. De itt is megcsalódtak, mert a hideg oly nagy mértékű volt, mint a legnagyobb télben, oly tartós, hogy az esztendő utolsó napján sem lett vége, oly száraz, hogy se eső, se több hó nem esett az idő alatt annál, mely karácsony negyedik napján esett, de az is csak igen kevés volt, melyet az anélkül is gyakori és erős szelek azonnal elhordták.

14 1836 Március 17-én első égzengés hallatszott Nyíregyházán ebben az esztendőben. A március hónap igen szép, kellemes és meleg napokkal tölt el, gyakori csendes esőkkel is kedveskedett... Május 6-án és következő napokon oly szelek fúvtak, amelyet nem oly hamar tapasztal az ember, oly hideg, hogy a szőlőhegyek és a gyengébb fák fakadásai s levelei és a kerti vetemények csak majd mind el nem fagytak... Május 9-én tartatott majálesünk [majálisunk], de amely a hideg és szeles idő miatt nemigen kellemes volt. Ezen hónapnak csaknem egész végéig tartott a nagy szárazság és híves szelek, melyek miatt a vetések is úgy elszáradtak, hogy azokat bátran lehetett volna május vége felé learatni, akkor tudniillik, midőn még nem virítottak. A szőlők is május 7. körül úgy megfagytak, kivált a nyíregyházi határon, hogy igen ritka tövön maradt meg egy vessző épen és zölden. S azért a múlt esztendei bornak 5 forintról 8 Rft-ra és nemsokára, úgymint június 4-én már 10 Rft-ra ugrott fel egy csöbör ára... Július 22-én és a következő napokban esett az eső. De ezelőtt csaknem két hónapig semmi eső nem esett, hanem erős és hideg szelek fúvtak szünet nélkül, s ez az oka a nagy szárazságnak és terméketlenségnek. Július 23-án az Epreskertnél egy házba beütött a mennykő, mely meg is égett egészen.

35 *** Galambos - Kujbusné, 1998/1. 9. Uo. 10-12.