Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Kujbusné Mecsei Éva: Időjárási adatok a XIX. század eleji Nyíregyházáról

1813. április 10. Mai napon reggeli 10 óra tájban kiütött szerencsétlen tűz Dankó János házából és ámbár igen sűrűn feküsznek itten az épületek, mégis hogy csendes idő vala, a szegénység idejében öszvegyült és leginkább az isteni oltalma jelen volt meg nem égett, csupán ezen egy ház, mely tűzről következett.

12 1814 1814. május 8. Ugyanakkor szálláson is megfordultam és Miskolczi Mátyás, estvefele hazajővén nagy zivatar idő támadott napnyugatról, azon az órában elborította Kisteleket és határunkon keresztülment oly nagy jégeső, hogy életeinket földig leverte, sőt a tengerinket, melyek még egészen nem is voltak kapálva, földdel egyenlítette, mert oly nagy jég esett, mint dió vagy tojás.

13 1815 Az ínséges évek elsője 1815 volt, mikor a rossz termés miatt az élet ára nagyon felszökkent, fokozódott ez 1816-ban, úgyhogy már ekkor egy köböl gabona 50, sőt 60 forinton is kelt, a zab 30-35 forinton, a kukorica 45-50 forinton, sőt már az 1817. év június és július havában a gabona ára 70-80 forintra emelkedett.

14 1816 1816. január 28-31. Nyíregyháza vidékén irtózatos fagy pusztít és rombol, aminek nagy drágaság és emberirtó ínség a következése. A gabona köblének ára 50-60, a következő év elején 70-80 forintra emelkedik. A lakosság nagy része gyökereken és péppé törött táplálékon tengődik, melyet zsír nélkül fogyaszt el." *** Ezen múlt tél igen havas lévén itten túl a Tiszán, nálunk is itten Nyíregyházán, egyik hó a másikat érte, elkezdvén pedig a hullása minek előtte még a föld bé nem fagyott volna, e nemcsak a vetéseknek nagy veszedelmére szolgált, mivel amint tavasz mutatta, majd egészen kipállottak, hanem még az épületekben is, melyek nem paticsok, sok romlás, repedés és ledűtés is megesett, afféle nedves időnek lehet tulajdonítani. Ugyanazért amidőn azután januáriusban szörnyű fergeteges hideg igen sok marhákat megölte, melyeknek feljegyeztetése felső helyekről parancsoltatott, akkor egyszersmind azon épületek is feljegyeztettek, melyekben kár esett. És mivel az őszi gabonavetésben oly kár tapasztaltatik, hogy vagy pedig éppen semmi reménységet nem mutatják a bevett földek vagy pedig ha vagyon is de századik rész sem maradván sok szántóvetők, az kiknek tehetségében van kiszántottak és tavasszal bevetettek a fele földeket, mások pedig úgy hagytak 12 Uo. 104. fol. 13 Uo. 178. fol. 14 Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságok város története. Nyíregyháza, 1886. (a továbbiakban Lukács, 1886.) 227. 15 Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801—1900-ig. I. kötet Bp., 1998. (a továbbiakban Réthly, 1998.) 152.