Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Változás és folytonosság - N. Fodor János: Szabolcs vármegye igazgatása és tisztségviselői 1301–1387 között
szolgabírákat fedi, mert a keltezés helyéül megjelölt Balogjánosi falu birtokosa és névadója, Márki „Balog" János kétszer is előfordul szolgabíróként ebben az időben. 24 Ez az oklevél arra is nagyszerű példát szolgáltat, hogy eleinte mit tartottak a szolgabírók legfontosabb teendőjüknek. Az „igazság kiderítői" megjelölésből arra következtethetünk, hogy a XIV. század elején az ügyek kivizsgálását, és a tények feltárását tekintették elsődleges feladatuknak. Ezért nem meglepő, ha azt látjuk, hogy sok esetben a tanúkihallgatást és az ügyek helyszíni kivizsgálását valamelyik szolgabíró végzi. Mindvégig nagy szerepük volt a peren kívüli cselekmények lebonyolításában. Gyakran végeztek királyi parancsra birtokba iktatást és határjárást. Jelen voltak a hiteleshely emberével a birtokosztálynál. Számtalan esetben adtak ki tanúsítványokat tartozás és bírság kiegyenlítéséről, tanúskodtak a zálogba adásokról. Jobbágyügyekben is főképpen a szolgabírók jártak el. 25 Összességében azonban elmondható, hogy hatáskörük igen szűkre szabott volt, mert a fontosabb ügyekben a megyei hatóság nem ítélkezhetett. Minden megyének egy vagy kéthetenként törvényszéket, sedriát (sedes judiciaria) kellett tartania. 26 A sedrián azonban nem mindig voltjelen az összes szolgabíró. Holub szerint általában kettő vett részt mindig a tárgyalásokon, viszont kettőnél kevesebben nem lehettek. 27 Ezt az okleveleken található pecsétek számával is alá tudjuk támasztani, ugyanis a megyei kiadványok többnyire csak 2-3 pecséttel vannak megerősítve. A szolgabíróknak saját bírói székük nem volt, noha számos oklevelet adtak ki a megyésispán és az alispán nélkül is, de úgy tűnik, hogy ezek pecsétjét ekkor is rátették a kiadványra. Ebből visszaélések is származhattak, egy ilyen esetről tanúskodik egy 1345ből származó tiltakozó levél, amelyben Zoárd szabolcsi alispán panaszt tett a szolgabírák előtt, hogy mind ő, mind pedig elődje, Ruhy Miklós idejében Debreceni Jakab és Pál szabolcsi ispánoknak használatból kivont pecsétje mellé a szolgabírák saját pecsétjeiket tették rá bizonyos iratokra, amivel neki kárt okoztak. A szolgabírák megígérték, hogy a pecséteket nem fogják jogtalanul használni. 2 " Kérdés, hogy a használatból kivont pecsétet miért nem semmisítette meg a megyei hatóság kellő időben. A szolgabírói hivatalt viselt nemeseknek kijárt a comes cím a XIV. század folyamán. Korábban, „a XIII. század első két harmadában az ispán (comes) titulus volt hivatva a ~ Z. I. 119. Magyar fordítása: „ Mi Szabolcs vármegyei esküdtbírák és az igazság kivizsgálói adjuk az emlékezetnek...". Márki „Balog" János szolgabíróságára lásd. 1304 körül: Z. I. 110.; 1309: MOL, Dl. 96052. „Balog" János családja nem azonos a fent említett Gutkeled nembeli Márki családdal. 25 Holub, 1929. 154. A jobbágyok feletti bíráskodásra pl. 1329: Szabolcs megye négy szolgabírája Gyürei Baksa fia Miklós mr. jobbágyát, gyürei Donkot Várdában eskütételre kötelezi Endesi Magyar Dénes mr. jobbágya, Imre ellen hatalmaskodás ügyében. 26 Gábor, 1906. 86.; - Hajnik, 1899. 78. 27 Holub, 1929. 223. Az okleveleket ennek ellenére a vármegye négy szolgabírójának nevében adták ki. 28 MOL, Dl. 51 350.; - Kállay 807. sz.
