Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

legitimista kereszténypárt konzerv atívjait, a nagybirtokos disszidens csoportot és a volt Tisza-pártiakat teszi, s ebbe olvassza be a kisgazdapárti agráriusokat. "•" Ezzel szemben láttuk, hogy november 14-e után Bethlen az új párt magját már nem a „legitimista kereszténypárt" konzervatívjaira kívánta felépíteni. Ezt nem is tehette, mert azok - gróf Andrássy Gyula, Rakovszky István, stb. - börtönben ültek. Bethlen tehát ebben a vonatkozásban is levonta a királypuccs és a detronizációs törvény konzekvenciáit. Ezt nemcsak a belpolitikai erőviszonyok megváltozása, de a nemzetközi elvárások is megkövetelték. A dezignált miniszterelnök tehát pontosan érzékelte a belpolitikai erőviszonyok eltolódását a szabad királyválasztó Kisgazdapárt, azon belül pedig elsősorban a Nagyatádi-csoport javára. Éppen ezért törekedett ekkor a „ meglévő pártstruktúra felbomlasztására, s egy konzervatív elképzeléseinek szolgálatába állítható egységes párt létrehozására. "

51 Nem eléggé pontos egy korábbi tanulmányomban tett azon megállapításom sem, hogy Bethlen november végén az egységes pártot a „Kisgazdapárt többségéből, a KNEP nem legitimista képviselőiből és a disszidensekbőlkívánta összeolvasztan i. " És pontatlan volt az, hogy „Nemzeti Egység Párt elnevezéssel. "

52 Ugyanez mondható Romsics azon állítása is, hogy Bethlen „november 26-ai beszédében az új párt nevét (Nemzeti Egység Párt) is bejelentette. " 53 Az új párt nevéről - mint láttuk - Bethlen az egész időszakban nem nyilatkozott. így a november 26-án a pártok előtt elhangzott beszédeiben sem. A „nemzeti egység párt" elnevezést a Szózat című napilap használta és ajánlotta november 18-án. 20-án azonban már azt írta, hogy az egységes pártot szorgalmazók a legszimpatikusabbnak a „ Keresztény Gazdák, Kisgazdák és Polgárok Nemzeti Pártja, röviden: Keresztény Agrárpárt" nevet tartanák.

54 A dezignált miniszterelnök még november 24-én sem tett javaslatot az új párt nevére, de leszögezte: abban úgy a „keresztény és nemzeti irányzat, mint a kisgazda- és földmívespárt neve" megfelelően kifejezésre fog jutni." A leendő új párt neve - mint láttuk több politikus ötlete és javaslata alapján alakult ki. Azt először a november 28-i pártközi értekezleten Rubinek Gyula ajánlotta, de még a bethleni koncepció jegyében. A Kisgazdapárt 29-i értekezlete viszont a Keresztény Kisgazda-Földműves és Polgári Párt elnevezést már a párt kormánypárttá bővítése jegyében fogadta el. A keresztény és a polgári jelző azért került bele, mert a KNEP-ből és más pártokból is vártak a Kisgazdapárthoz csatlakozókat. E nevet tehát már akkor nem kifogásolta sem Bethlen, sem a KNEP egységes párttal egyetértő része, sem a diszszidensek, de a parlamenten kívüli politikai csoportok sem. Ezért lesz majd 1922 február 2-án, a disszidensek Kisgazdapártba történő belépésétől ez a párt hivatalos neve, tehát a majdani Egységes Párt neve. 50 Uo. 141. 52 Sipos József: A Kisgazdapárt struktúrája és a bethleni konszolidáció. 227. Lásd Parasztkérdés 1890-1930. Szerk. Juhász Antal és Sipos József. Szeged, 1985. 200-222. 53 Romsics, 1991. 141. 54 Szózat, 1921. XI. 18. 2. és a XI. 20. 3.