Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

- írták -, az beléphet a párt tagjai közé, " de azokat, akik még mindig legitimista állásponton vannak nem hajlandók felvenni a pártba. Ez a Kisgazdapárt egyedüli kormányzópárttá bővítését jelentette, de „minden néven nevezendő elvfeladás teljes kizárása mellett. " Újra hangsúlyozták: még abba sem hajlandóak belemenni, hogy a „különbözőpártok egyesüljenek egymással, és úgy legyen belőlük kormányzópárt, mert ez...a pártok feladását, megsemmisülését jelentené. " Nagyatádi és csoportja egyébként Bethlen programját is kifogásolta: különösen azt, hogy a legsürgősebb törvényhozási feladatnak a főrendiház reformját nevezte, és csak aztán akart a választójogi-, a törvényhatóságié- és a sajtótörvény megalkotásával és a cenzúra megszüntetésével foglalkozni. Nagyatádi és hívei - a liberális agrár demokrata elveket vallók -, ellenezték a főrendiház visszaállítását. Ok elsősorban a választójogi- és a közigazgatási törvények megalkotást sürgették, mert attól a társadalom és az államélet demokratizálását remélték. Bethlen programjából - írták - hiányzik az „ alkotmányozó törvények újra készítésének keresztülvitele. Még csak kilátásba sincs helyezve. Ezt a kérdést pedig rendezni kell. A királyi jogokat alaposan szűkíteni kell. A legfőbb hatalom gyakorlásának jogát minden téren a nemzetnek a saját számára kell fenntartani,... Egy demokratikus elvi álláspontot valló kormánynak elsőrendű kötelessége" - írta A Kisgazda - az alkotmányozó törvény előkészítése a "demokratikus elvek és kívánalmak alapján. "

40 December 1-én, a Kisgazdapártban egyébként az a terv is felmerült, hogy SimonyiSemadam Sándor vezetésével tiszta kisgazdapárti kormány alakuljon. Erre azonban a KNEP hivatalos kőnyomatosa a következő kommünikét adta ki: a pártban az a „felfogás alakult ki, hogy ez nem volna a válság olyan megoldása, amely hozzásegítené a nemzetgyűlést ahhoz, hogy egy jövendő ország számára törvényes bázist alkosson. Egy kifejezetten kisgazdapárti kabinet a kereszténypárttal és az ellenzékkel szemben nem lenne képes sem a választójogi, sem a közigazgatási reformot megvalósítani. Ezzel szemben egy pártközi paktum alapján, amely ezekre a teendőkre vonatkoznék, csak meg lehetne alkotni a legsürgősebb javaslatokat és ez esetben akár egy Bethlen, akár egy másik kabinet megejthetné a választásokat. " 1-én este Bethlen terveiről a Kisgazdapártban és a KNEP-ben nem tudott senki bizonyosat. A kormányzóval történt megbeszélése után azonban több politikus és sajtóorgánum úgy vélte, hogy Bethlen még nem mondott le egy kisebbségi egységes párt létrehozásáról. Még mindig tárgyalásokat folytatott a „disszidensek, a Rubinek-csoport és a kereszténypárt egy részének" megnyerésére. Ezeket kiegészítette volna a volt munkapárt parlamenten kívüli csoportjaival. Problémaként jelentkezett, hogy Bethlen továbbra sem tudta terveinek megnyerni a KNEP Haller-csoportját. Ez viszont azt jelentette, hogy az új egységes párttal szemben a KNEP karlista- és Haller-csoportja, valamint a Nagyatádicsoport ellenzékbe vonulna, vagyis egy 80-100 fős ellenzék kialakulását eredményezte volna. Ilyen erőviszonyok viszont maximum a költségvetési felhatalmazásról szóló törvényjavaslat, vagyis az indemnitás és az új választójogi törvény elfogadását tették volna lehetővé.

41