Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

Nagyatádi is tagadta, hogy a „párt kettészakadása küszöbön" állna. Azt hangsúlyozta, hogy a pártértekezlet egyhangúlag fogadta el a Bethlen által beterjesztett indítvány első, és ugyancsak így vetette el az indítványának harmadik pontját, amely az „egységes párthoz való csatlakozást és a kisgazdapárt feloszlatását jelentette volna." Elmondta: nem tudja mi fog történni, mert Bethlen terveit nem ismeri. „A helyzet azonban adva van, " mert a Kisgazdapárt és a KNEP is elfogadta a miniszterelnök programját. „A pártok támogatása tehát biztosítva van." Ezért úgy vélte, ha Bethlen „koalíciós kabinettel, vagy pártszövetséggel kísérelné meg a kibontakozást, ennek nem volna semmi akadálya. " Ismételten megjegyezte: Bethlen az utolsó pillanatig nem hitte, hogy a Kisgazdapárt „ ellene fog dönteni, pedig ezt előre elmondtuk neki. " Jellemző, hogy Nagyatádi arra a kérésre, miért nem hajlandó tárcát vállalni az új kabinetben, nem nyilatkozott. Illetve csak annyit mondott: ,,A miniszterség kérem olyan, mint a születés és a halál. Az embert miniszter lesz, aztán megbukik. Minden minisztert előbb-utóbb ez a sors éri. Nem is olyan jó miniszternek lenni, mint azt sokan gondolják. Számomra például teljesen lehetetlenné tette azt, hogy a pártéletben aktív részt vegyek és gyakran megtörtént, hogy egy hétig sem tudtam időt szakítani magamnak arra, hogy a pártba föllátogassak. ... Ezután - mondotta - minden másképp lesz. Újból átveszem a párt vezetését, aminek remélem, rövidesen meglesznek az eredményei." Ettől a párt egységének megerősödést és még „megdönthetetlenebbé" válását várta. Kérdésre válaszolva Nagyatádi elmondta, amennyiben Bethlen áttér a koalíciós megoldásra, a párt akkor is ragaszkodni fog ahhoz, hogy a megalakítandó kormányban „számarányának megfelelő képviseletet nyerjen. " Tomcsányiról nem akart nyilatkozni. Ugyanakkor megjegyezte: „nem akarok azonban elébe vágni az eseményeknek, " mert „mindig azzal jönnek, hogy én borítom fel a helyzetet. " Pedig két év óta egyebet sem tett - mondotta -, mint kompromisszumokat kötött, azért, hogy a „mindenkori miniszterelnök nyugodtan és teljes erővel dolgozhasson az ország érdekében. " Ezért sok szemrehányást kapott saját híveitől. „Mégis én voltam minden vád célpontja. Mindent megtettem, egyet azonban nem tehettem meg, nem egyezhettem bele abba, hogy a pártomat feloszlassam, ez számomra erkölcsi lehetetlenség volt. Ha ehhez is beleegyezésemet adtam volna, akkor a szó szoros értelmében megcsaltam volna választóimat. " Nagyatádi lehetetlennek tartotta, hogy egy kisebbségi egységes párt létrehozásában a Kisgazdapárt „ bármely része támogatná Bethlent." Azt is kizártnak tartotta, hogy Bethlen most feloszlatná a nemzetgyűlést és a Friedrich-féle választójog alapján rendelne el választásokat. A választójogról, annak komplikáltságára hivatkozva nem nyilatkozott, de megjegyezte: „lehetetlen kizárni a választójogból azokat, akik a háborúban részt vettek. " Ezzel a titkos választójog mellett érvelt. Kijelentette, a párt nem támogatja a nemzetgyűlés mandátumának meghosszabbítását. Nagyatádi ismét visszautasította azokat a vádakat, amelyek például a Szózatban is érték a párt előző esti állásfoglalása miatt érték: „Nem vagyok hajlandó elismerni azt, hogy az országra nézve katasztrofális jelentősége van annak, hogy az egységes párt ellen foglaltunk állást. " Elfogadtuk Bethlen programját - mondotta -, „ez módot nyújt a miniszterelnök úrnak a válság megoldására, csak éppen egységes párt nélkül. "