Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

Nyilatkozatát ellenpontozta István öccse véleménye. Ö a kihallgatáson a kibontakozás nehézségeiről fejtette ki az álláspontját. A megoldást azonban ő is az egységes párt megalakításában látta. Nagyatádi és hívei megnyerése vagy félrevezetése érdekében azt mondta: az „ egységes párt gerince csak a kisgazdapárt lehet, ... úgy, hogy a kisgazdapárt a maga teljes egészében belép a megalakítandó pártba. " Az új egységes párt nevében - szerinte - az abba belépő pártoknak kell megegyezni. Javasolta, hogy „apárt elnevezésében fel kell tüntetni a polgári szót is. "

10 E nyilatkozat több szempontból fontos. Egyrészt, mert abból kiderül, hogy az újkonzervatív-agráriusok egyik vezetője már ekkor kimondta: az egységes pártba a Kisgazdapárt a „maga teljes egészében belép. " Másrészt, mert itt került először szóba a leendő egységes párt egyik neveként a polgári jelző. November 21-én a kormányzó fogadta a kisgazdapárti Kovács J. Istvánt, Vasady-Balogh Györgyöt és Wéber Jánost. Ez utóbbiak szintén az újkonzervatív-agráriusok ismert személyiségei voltak, akik szintén támogatták Bethlen elképzelését. Érdekes, hogy Horthy újra tárgyalt gróf Teleki Pállal és fogadta Heinrich Ferenc nagytőkést, aki szintén az uralkodó osztályok parlamenten kívüli politikai csoportjához tartozott. E tárgyalásokat Nagyatádi és hívei fokozódó bizalmatlansággal szemlélték, mert ők szinte csak a sajtóból értesültek a fejleményekről. Ebben a helyzetben, 21-én a gróf Batthyány által vezetett Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt nevében, egy együttműködést szorgalmazó memorandumot nyújtottak át a Kisgazdapárt vezetésének. Azt az elnökség távollétében Dömötör Mihály vette át, aki ekkor Nagyatádi egyik bizalmi embere volt és ő kijelentette: a Kisgazdapárt bizonyára még találkozni fog a Kossuth Párttal, amely a liberális blokkba tartozott. E nyilatkozatot az újkonzervetív-agráriusok elítélték, de az jelezte Nagyatádi és hívei elégedetlenségét." Horthy november 22-én Patacsi Dénes újkonzervatív-agrárius, csizmás kisgazda, Gyömörey György és Czettler Jenő dr. disszidens képviselők kihallgatásával befejezte a kormányválság megoldására irányuló megbeszéléseit. Ezen a napon egy liberális lapban Dömötör Mihály azt állította, hogy Bethlent „azok a képviselők követik, akik zsebelni akarnak. " Ez jelezte, hogy az egységes párt létrehozása körül kiéleződnek az érdek- és vélemény különbségek. Egyrészt a Kisgazdapárton belül, mert ezt a megállapítást az Új Barázda rágalomnak minősítette. Másrészt a KNEP-hez tartozó és Bethlen elképzeléseit támogató képviselők is megbotránkoztak e kijelentésén. Ugyanezen a napon Meskó Zoltán, Schandl Károly, Wéber János, Hencz Károly és Lipták Pál először Nagyatádival, aztán Mayer Jánossal beszélték meg a kialakult helyzetet. E képviselők az egységes párt létrehozásával kapcsolatban leszögezték: „kívánatosnak tartják a kisgazdapárt kibővítését és ennek megfelelően a párt címének megváltoztatását. " Bethlen személyét rokonszenvesnek mondották, vállalkozását pedig „nagy figyelemmel kísérik. " Kijelentették: nem adnak hitelt azoknak a híreszteléseknek, hogy Bethlen az új kormány megalakításánál Nagyatádit mellőzni óhajtja.

12 10 Új Barázda, 1921. XI. 22. 1. és a Szózat, 1921. XI. 22. 2-3. 11 Új Barázda, 1921. XI. 22. 2. és a Szózat, 1921. XI. 20. 2. 12 Uo. 1921. XI. 24. 2.