Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Bene János: Nyíregyháza román megszállása 1919–20-ban

Május közepétől azonban, ahogy a román hadsereg mindenütt elérte a Tisza vonalát, megváltozott a helyzet. A május 13-iki Nyírvidék az első lapszám, ahol megjelennek, majd később egyre sokasodnak a „fehér ablakok", bennük: A cenzúra törölte felirattal. A lakosság fékentartására, egy esetleges ellenállás megelőzésére megkezdődtek a túszszedések. Az I. világháború poklából 1918 őszén hazatért háziezred, a császári és királyi 14. huszárezred Nyíregyházán élő tisztjeit (5 alezredes, 7 őrnagy, 10 százados és 12 főhadnagy) május 19-én családostól Brassóba internálták, s mind a megye mind a város tiltakozó akcióinak ellenére csak szeptemberben engedték őket haza.

5 A belső rend és nyugalom fenntartására viszont a román hatóságok megengedték Nyíregyházán a városi rendőrség újjászervezését és oldalfegyverrel (karddal) való ellátását, valamint a vármegyében a csendőrség újbóli felállítását: „...A szabolcsmegyei csendőrség régi fegyelme azonban olyan erős volt, hogy a vörös terror sem tudta őket teljesen szétbomlasztani, csupán rövid tétlenségre kényszerítette őket. Egyetlen tiszt vagy legénységi állományú csendőr sem hagyta el Szabolcsvármegyét, úgy hogy a román parancsnokság engedélyével f. hó 25-én meg is kezdte működését csendőrségünk... A szabolcsmegyei csendőrség Nyíregyháza kültelkein és az összes járásokban fog őrködni a közbiztonságon. Örsönként 2-3 román katona is be lesz osztva. Egyelőre a csendőrség minden tagja kardot és forgópisztolyt kapott, de remény van arra, hogy rövidesen karabéllyal is fel fogják őket szerelni. Amikor a szabolcsvármegyei csendőrség ismét megkezdi működését jól esik megemlékeznünk arról, hogy úgy a régi fegyelem megmaradásában, mint az újra szervezésben kiváló érdemei vannak a szabolcsi csendőrök nagyszerű parancsnokának Kricsfalussy Jenő alezredesnek, - olvasható a Nyírvidékben.

6 Augusztus közepén jelent meg aztán egy rövid hír, miszerint Nyíregyházán, Mándokon, Ibrányban, Tiszapolgáron, Nagykálióban, Nyírbátorban, Nyírbélteken, Nyíracsádon, Nyírmihálydjban, Újfehértón, Kisvárdán, Tiszalökön, Demecserben, Kemecsén, Nyírbaktán, Nyírmadán, Nyírábrányban és Máriapócson a magyar csendőrök mellé román csendőröket osztottak be, akik a fegyverhasználat jogával is felruházva, bármikor felléphetnek a nem megfelelő módon viselkedő román katonákkal szemben. Május végén megjelentek az első rekvirálási rendeletek is, melyeket a megszállók igen sajátos észjárás szerint hajtattak végre. 1919. június 7-re a polgármester rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol soron kívül két fontos bejelentést is tett. Az egyik szerint: ,yA megszálló román katonai parancsnokság bizonyos nagyobb mennyiségű anyagok és cikkek 48 óra alatti beszerzésére utasította őt, különben a várost sújtó 500.000 lej pénzbüntetés terhe alatt. " A kért anyagokat a polgármester nem sorolta fel, azt viszont sajnálattal közölte, hogy a lakosság azon része, mely ezen cikkekkel rendelkezik, a felhívásnak nem tett eleget, amiért is velük szemben a legszigorúbb eljárást fogja alkalmazni. A másik bejelentés már a rendelet végrehajtásáról szólt. A román térparancsnokság ugyanis jó néhány tekintélyes, vagyonos nyíregyházi polgárt kezesként, magyarul túszként fogatott le, hogy egyrészt követeléseit végrehajtassa, másrészt, hogy mindenfajta románellenes népmozgalmat, kommunisztikus célú megmozdulást csírájában elfojtson. 5 Marjay Keresztély: Nyíregyháza katonasága. In: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Szerk. Hűnek Emil. Bp., 1931. 198., - Negyven éve. Nyíregyháza, 1959. 103-104. 6 Nyírvidék, 1919. május 29. 3.