Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Takács Tibor: A nyíregyházi képviselőtestület választott tagjai (1902–1939)

senki sem képviselte ebben a körben. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a helyi bankok és a képviselőtestület választott része között gyakorlatilag folyamatos volt a személyi kapcsolat, ez azonban igen csekély mértékű volt, vagyis a választott képviselőség és a pénzintézeti vezetés külön világnak számított a huszadik század első felének Nyíregyházáján. *** Végezetül nem érdektelen megvizsgálni, hogy a korabeli közgondolkodás miként látta a város vezető testületét. Ebben a korszak sajtóját hívhatjuk segítségül, amely a városi képviselőtestület, különösen a választott rész összetételével kapcsolatos véleményeknek viszonylag tág teret biztosított. Ezek alapján a század elején a képviselőtestületben a fő ellentét a „ gatyások " és „ nadrágosok ", a „ csizmások " és „ topánkások ", azaz a gazdák, iparosok és az értelmiség között tapintható ki, leképezve ezáltal a társadalom egészében zajló folyamatokat.

43 A vizsgált időszakban elsősorban a századfordulón érzékelhető ez a konfliktus. Értelmiségi részről gyakran illették kritikával a képviselőtestület összetételét, ostorozva annak „felette csekély intellektuális erejét".

44 A testület alacsony szellemi színvonalát különösen azért tartották aggályosnak, mert abban „magát Nyíregyháza városát egész komplexumában" kell látni, a várt törvényhatósági jog elnyeréséhez pedig igazolni kell, hogy a város birtokában van nemcsak a kellő anyagi, hanem szellemi erőknek is.

45 Értelmiségi részről sérelmezték, hogy a közgyűlésen belül, például a szakosztályok megválasztásánál, igyekeztek háttérbe szorítani őket.

46 Rosszallották a városvezetés hozzáállását is: „a képviselet nagy része alacsony intelligenciájú 'dobzse Lászlókból' áll, de épp ezeket szokta a tanács dédelgetni"

41 Ez a megjegyzés is mutatja, hogy a bírálat közben a hangnem sokszor eldurvult; az 1902-es választással kapcsolatban a Nyírvidék vezércikkében például ez áll: „Még egy ilyen választás: és megfog valósulni a vármegy eház-téri ház kortes-tanyáján kiadott jelszó: 'nadrágos embereket nem tűrünk!' Tudniillik intelligens embert: papot, tanárt, tanítót, ügyvédet, orvost, bírót, megyei tisztviselőt és senkit, akinek azon felül, hogy nadrágot visel nyáron is - tanultsága is van, esze is van s a körme alját is kitisztogatja. "

4i 43 A dualizmus korában Nyíregyháza korábban nagyrészt homogén társadalma két „egymással össze nem békíthető, egymással szemben álló, inkább csak egymás mellett élő 'nagy tömbre bomlik': a hajdaniparasztkommunitás utódokban továbbélő egységére és a dualizmus korszaka kitermelte hivatalnoki rétegre. " (Takács, 1987. 135.) 44 Prok Gyula: Nyíregyháza új képviselő testülete. Nyírvidék, 1897. január 17. 3. 45 Uo. Ezen érvelés korábbról: „ Újjászületés". Nyírvidék, 1896. december 6. 2. 46 „ Értesülésünk szerint megint konplott van készülőben a 'nadrágos' elemeknek a szakosztályokból való kiszorítására. " (Nyírvidék, 1903. január 25. 5.) Éppen ezért üdvözölték, hogy 1918-ban - szakítva a korábbi rendszerrel - az egyéni képességek szerint állítják össze a szakosztályokat. (Nyírvidék, 1918. január 5. 2.) 47 Zajos városi közgyűlés. Nyírvidék, 1905. október 22. 3. 48 Nyírvidék, 1902. december 21. 1. (az én kiemelésem) A vármegyeház téren Nádasy Lajos háza volt.