Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Takács Tibor: A nyíregyházi képviselőtestület választott tagjai (1902–1939)

együtt is csak 12 személyt illetve 16 választott helyet jelent. Az amúgy sem számottevő létszámú csoport meglehetősen súlytalan személyekből állott, közéleti tevékenységük jóformán a közgyűlések frakcióharcaira korlátozódott.

37 1929 után, amikor a virilisek között számuk jelentősen megnőtt, már csak a nagykereskedő-háztulajdonos Hoffer Bertalan képviselte őket, aki 1917-től folyamatosan választott képviselő volt. Hoffer a város egyik legtekintélyesebb burgonya- és terménykereskedője, amellett egyéb termékekkel (pl. tűzifával) is üzletelt. Házai a harmincas évek elején a város központjában, a Körte utca elején és a Nyírfa téren helyezkedtek el. Gazdasági tekintélyét jelzi, hogy 1920tól 1942-ig a Nyírvidéki Takarékpénztár igazgatóságában is helyet foglalt. A volt katonatisztek helyi közéleti aktivitása a két világháború közötti időszakra jellemző. Természetesen korábban is előfordulhatott, hogy a civil életbe visszatérők bekapcsolódjanak a helyi társadalmi mozgalmakba, ám ekkor az a sajátos, hogy a foglalkozási meghatározásuknál minden esetben szerepelt ez a tény. Vagyis a húszas és harmincas években a társadalom, a közvélemény elsősorban volt tisztként tartotta őket nyilván, s minden bizonnyal ők maguk is fontosnak tartották ennek a kihangsúlyozását. Reök István nyugalmazott huszár alezredes a Hubertus kőbánya és útépítő rt. igazgatójaként lett képviselő 1929-ben (majd 1931-ben). Vitéz Elekes Gábor nyugalmazott honvédhuszár ezredes 35 holdas birtokán gazdálkodott, amellett számos társadalmi szervezet (TESZ, HONSZ) vezetésében vett részt. Noha a vármegye vitézi székkapitánya már 1929-ben javaslatot tett megválasztására,

38 erre csak 1933-ban (majd 1939-ben) került sor. Az 1936-ban bekerült Putnoky István nyugalmazott ezredes a vármegyei munkavédelmi hivatal vezetője, emellett a Frontharcos Szövetség helyi elnöke volt. Az 1933-ban megválasztott Lugossi Miklós személyében rendelkeztek képviselővel a városi parlamentben a munkások is. Látható, hogy függetlenül a választási részvételtől, a hivatalos részről tapasztalható választási mesterkedésektől a társadalmi csoportokat legnagyobb részben kiváló, tekintélyes, elismert személyek képviselték a választott közgyűlési tagok között. Ez nem azt jelenti, hogy nem lettek volna olyan megbecsült polgárok, akik - mert például ellenzéki oldalon álltak - nem kerültek be. 1902-ben kimaradt például Karner Vilmos hentes, Pazar István tanító, Korányi Endre és Hartstein Sándor ügyvédek, korábbi képviselők, a két világháború között pedig megemlíthetjük az ellenzéki nyíregyházi polgári és kisgazdapárt elnökét és alelnökét,

39 Rimaszombathy Géza volt pénzügyigazgatót, illetve Maurer Károlyt, a Nemzeti Bank nyugalmazott felügyelőjét. Rajtuk kívül az 193l-es választásokon kimaradt ellenzékiek között találjuk - többek között - Erdős Bertalan ügyvédet, Kálmán Károly mérnököt, Barth Antal hentest, a Nyíregyházi Húsiparosok A Nyírvidék cikkírója az általa élesen támadott frakcióról szólva gúnyosan jegyzi meg, hogy az idők múlásával Nádasy Lajos „ lesz a legnagyobb magyar hazafi a városi képviselőtestületben. Sőt a legokosabb ember is ő lesz bizonyára, s a legbölcsebb Mészáros János uram, aki ha így haladunk - megérheti még, hogy - ad normám Deák Ferenc - Nyíregyháza bölcsének fogják emlegetni." (Nyírvidék, 1902. december 21. 2.) Nádasy kereskedő-házbirtokosként, Mészáros háztulajdonosként szerepel a táblázatban. SZSZBML, V. B. 186. 955. d. XIII. 1927/693. K 42 393/1929. A párt felhívásának aláírói között: Nyírvidék, 1929. december 15.4. után.