Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

A fürdői költségeket idővel az is növelte, hogy a Helytartótanács soproni osztálya rendeletet adott ki a fürdői gyógydíj (kurtaxa)

61 bevezetéséről, ami megfelel a napjainkban használatos idegenforgalmi adónak (magam 1993 elején Esztergomban még élőbeszédben találkoztam a kurtaksa szóval): „A soproni cs' kir. helytartósági osztály folyó 1853. évi május 18-án és 1856. május 15-én és június 12én 229/2863. és 2838. sz. alatt kelt magas' rendeletei szerint minden fürdővendégnek, ki 5 napon tul a Füredi fürdőhelyen, vagy a szomszéd helyeken tartózkodik,

62 ugy szintén azon kereskedő, iparüző, vagy házalónak is, ki kevesebb vagy több ideig üzlete végett ottan megfordul a kirendelt díjat meg kell fizetni. "

6i A fürdővendégeket három osztályba sorolták a gyógydíj kivetése szempontjából. Azok, akik 5 napnál tovább tartózkodtak fürdőn, 3 forintot fizettek (első osztály), akik a fürdőhely környékén laktak, azok 2 forintot (második osztály), a kereskedők, iparüzők és házalók pedig a díj meghatározott hányadát fizették hetenként, illetve hónaponként (harmadik osztály). Természetesen fizetni kellett a kísérőknek is: „A gyógydíj fizetésére először köteleztetik a családfő, azután ennek neje, gyermeke 15 éven felül, rokona, társalgója, nevelője, nevelőnője és komornoka. "** A kurtaxa bevezetése tehát jelentősen megemelte a fürdőn tartózkodás költségeit. Frankenburg Adolf, aki 1856ben kereste fel Füredet, kiadásairól ekképp emlékezett meg: „cikkemet tizenöt forinttal honorálta, éppen annyival, amennyibe egy napi mulatósom került Füreden. "

6S A fizetendő összeg idővel kisebb-nagyobb változásokon ment keresztül. 1863-ban ez a díjszabás volt érvényben: 3 nap után 1 Ft 50 kr, 5 nap után 2 Ft, 10 nap után 3 Ft, 10-nél több nap után 4 Ft.

66 Az 1870-es évekre egyre több lett az olyan vendég, aki csak pár napig időzött a fürdőn (futóvendég), de az olyan is, aki akár egész nyarát egy helyen töltötte. Ennek az időszaknak a gyógydíjairól a nyaranta Füreden praktizáló jeles orvos, Mangold Henrik közlése alapján alkothatunk képet (az adatok 1876-ra vonatkoznak): 3 nap után 2, 5 nap után 3, 10 nap után 4, 10 nap és 6 hét között 5, 6 hét felett 6 forint volt a gyógydíj. Ráadásul 1870-től

67 már zenedíjat is kellett fizetni: 24 óra után 50 krajcárt, 3 nap után 1 forintot, 10 nap után 2 forintot.

68 Jalsovics két évvel később megjelenő munkájában minimális eltéréssel ugyanezeket az összegeket közli, de ő megemlíti a futóvendégek zenedíját is: 1 napra 50 krajcár.

69 A zenedíj bevezetését indokolttá tette, hogy korábban többször is volt példa arra, hogy az idényre szerződtetett Meg kell azonban jegyezni, hogy a gyógydíj kivetésével Füred a nyugat-európai normákhoz alkalmazkodva járt el. Épp az előző évben, 1854-ben tett fürdőügyi tanulmányutat Écsy László Ausztria és Csehország fürdőhelyein s az ott tapasztaltak alapján egyetértett a gyógydíj bevezetésével. Erre nézve: Daday András: Az első magyar fürdőügyi tanulmányút. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1956. 111. ,2 A Füreddel ma már egybeépült Arácsról már 1848-ban a következőket írta Horváth Bálint: „A 'lakosok e' mellett nyári hónapokban az össze sereglő savanyúvizi vendégek közöl sokan kiszorulván a szomszéd helységekbe, ezekből is tetemes hasznot hajtanak. " Horváth, 1848. 12. '

3 Figyelmeztetés. Balatonfüred, 1850-es évek. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred. A Uo. >5 Frankenburg Adolf: Az ágyak és szekrények alatt is turkáltak. In: A föld megőszült. I. Bp., 1985. Szerk. Tóth Gyula. 134. ,6 Orzovenszky, 1863. 31. ,7 Sörös Pongrác: A tihanyi apátság története. II. Tihany, mint fiókapátság. 1701-től napjainkig. Bp., 1911. (a továbbiakban Sörös, 1911.) 428. ,8 Mangold Henrik: Balaton-Füred gyógyhatályainak és gyógyhelyi viszonyainak rövid rajza. In: Adatok Zala megye történetéhez. I. Szerk. Bátorfi Lajos. Nagykanizsa, 1876. 298-299. 89 Jalsovics, 1878. 72.