Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Miből váltakozott meg földesuraitól Nyíregyháza? (A város és városiak vagyonképessége a XIX. század elején)

Károlyiak egyre határozottabban avatkoztak be életébe: 1810-ben pl. adás-vevés, végrendelet és ingatlancsere nem mehetett végbe az uradalmi tiszttartó nélkül, a földesúr a vásárokon igényt tartott a legjövedelmezőbb forrásra, az ital- és húsmérésre, és mind gyakoribbá vált a forspont is. A további fejlődés, a gazdaság gyarapodása csak akkor látszott biztosítottnak, ha továbbviszik az 1802-ben megfogalmazódott gondolatokat, és újabb nagy anyagi terhet vállalva megváltakoznak a Károlyiaktól is. Húsz évi várakozás után ennek is megteremtődött a feltétele: az osztozkodni kívánó Károlyi családdal 1824-ben megkötötték az örökváltság-szerződést. A megváltakozásért Nyíregyháza 3 részletben 730 000 bécsi értékű forintot fizetett: 1824-ben 200 000, 1825-ben és 1826-ban pedig 530 000 ezret.

16 A pénz előteremtéséhez most három forrásra alapozhatott a város. Elsősorban a lakosokra kivetendő újabb váltságra — tudva azt is, hogy ennek az összegnek egy részét sokáig kölcsönökből kell majd pótolni, hiszen 1824-ben a lakosok az óváltságnak nevezett előző váltságba való tartozása a kamatokkal együtt még 30 888 váltóforint 11 krajcár volt.

17 A városi elöljáróság alábbi számítása szerint azonban optimális esetben majdnem négyszázezer forint bevétel volt remélhető a lakosok ingatlanjaira kivetett megváltakozási adóból: Az ószőlő foglal 194 293 négyszögöleket, számítván Új szőlő 101 676 négyszögöleket Kisteleki 73128 négyszögöleket Kötélalj föld 1600, számítván 10 köblöst, 120 forint Gyümölcsös kertek, nyilas 236, fizet pro 50 forint Ház 1720, pro 95 forint 17 486 rénes for 9 150 rénes for 6 581 rénes for, 190 200 rénes for 11 800 rénes for 163 400 rénes for, nt 21 krajcár nt 51 krajcár nt 32 krajcár nt nt nt Összesen: 398 618 rénes forint 44 krajcár Ezt az összeget 14 év alatt kellett kifizetni a váltság alá eső ingatlanokkal, tehát házzal, szállásfölddel és szőlővel bíró lakosoknak. Ehhez az összeghez számítódott még a kamat, amelyet azoknak a kölcsönöknek a törlesztésére fordítottak, amelyet az egy összegben fizetni nem tudó nyíregyháziak váltságának pótlására vett fel a város.

18 Az 1824-es adóösszeírás 2356 városi adózót vett számba. (A váltság alá eső adózókat lásd az 1. sz. mellékletben!) Ezek közül váltságra kötelezhető ingatlannal 1858 lakos bírt. Megoszlásuk a következő: A váltság alá eső ingatlannak bíró lakosok száma az 1824-es adóösszeírásban' Ház+szállásföld+szőlő Ház+szállásíöld Ház+szőlő Szállásföld+szőlő Ház Szállásföld Szőlő 371 fő 374 fő 680 fő 33 fő 433 fö 134 fő 160 fő 16 Uo. 76. 17 SZSZBML, V. A. 101/f. 37/37. 1824:46. 18 SZSZBML, V. A. 101/j. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Örökváltság iratok, (a továbbiakban V. A. 101/j.) 47/47. 1825:24. 19 SZSZBML, V. A. 102/h. Nyíregyháza mezőváros tanácsának iratai. Összeírások (a továbbiakban V. A. 102/h.) 56/136. 1824:46.