Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Galambos Sándor: „A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek” (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról)

életidegen tudás mocsarába taszítják. Pulszky olyan ember, akinek éppen elég ereje van ahhoz, hogy egy forradalmat felszítson és később irányításában részt vegyen. Befolyása a bécsi októberiforradalomra, amelyet Windischgratz olyannyira felrótt neki, hogy ez szinte a fejébe került, a valóságban teljesen jelentéktelen volt. Az egyetemisták választmányára egyáltalán nem volt hatása, a demokratikus központi választmányban csupán egy kétes jellemű ismerőse volt, dr. Chaifes, alig fogta föl az Októbermozgalom nagy hatását a magyar körülményekre, és ezért pénzügyileg egyáltalán nem támogatta. Mindaz, amit az egyetemi bizottmánynak és a demokratáknak a magyar minisztérium és különösen Pulszky által történt nagymérvű megnyeréséről az ellenpárt híresztelt, merő valótlanság, és mind maga Pulszky nyilvánosan, mind a későbbi tények megcáfolták. Amikor Windischgratz herceg október 23-án Pulszky kiadatását követelte, Bem tábornokkal és dr. Schüttevel együtt, akkor ő nyomtalanul eltűnt, mivel nem volt bátorsága, hogy kivárja a harc végét. Álruhába bújva Magyarországra menekült, és amikor itt Magyarországon Pest és Buda bevételénél a dolgok — úgy tűnt — vészjósló irányba fordulnak, elhagyta a csatateret, ahogy barátja, Taufenau, és álruhában elmenekült a Jablonka-szoroson és Felső-Szilézián át Párizsba, ahol még most is tartózkodik, mivel nincs meg a bátorsága és határozottsága, hogy magát a forradalom viharos tüzébe vesse. Pulszky sokat írt a N. N. Z.-be, és mindenekelőtt az ő cikkeinek köszönhetjük Németországban a magyar viszonyokkal kapcsolatos ismereteinket. "