Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Galambos Sándor: „A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek” (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról)

GALAMBOS SÁNDOR „A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek" (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról) Nyíregyháza és Iserlohn német város között napjainkban élénk testvérvárosi kapcsolat áll fenn. Iserlohn Észak-Rajna-Vesztfáliában fekszik, Dortmund és Düsseldorf közelében, a Rajnától nem messze. Jelenleg 100 000 lakosa van. Néhány éve együttműködés alakult ki a városok levéltárai között is. Figyelemre méltó, hogy a hazánktól távol fekvő város levéltára több magyar vonatkozású anyagot őriz. Ezek között az egyik legjelentősebb és legterjedelmesebb az 1848—1849-i magyar forradalom és szabadságharc ottani sajtóvisszhangját tartalmazó gyűjtemény. Götz Bettge, a levéltár vezetője elküldte az őrizetükben lévő cikkek fénymásolatait. Önzetlen szívességét ezúton is köszönjük. Iserlohnban a XIX. század közepén mintegy 12 000 lélek élt, számottevő iparral rendelkezett, különösen a tügyártás volt kiemelkedő. Az első városi újság 1820-ban látott napvilágot Iserlohner Wochenblatt (Iserlohni Hetilap) címmel, amelyet 1836-ban az Öffentlicher Anzeiger (Nyilvános Közlöny) követett. Mindkét lap a magyar szabadságharc idején hetente háromszorjelent meg, és most mintegy száz, ez idő tájt írt magyar tárgyú cikk van a birtokunkban. Azért csak ennyi, mert sajnos 1848 októberéig és november elejétől 1849 március közepéig nincsenek meg a lappéldányok. A minket érdeklő/érintő cikkek különböző műfajúak: néhány szavas tudósítások, több számon áthúzódó, esetenként 3-4 részben közölt terjedelmes elemzések, személyiségrajzok, magán-, illetve közérdekű levelek, sőt még költemények is kapcsolódnak szabadságharcunkhoz. Az iserlohni sajtó több forrásból szerezte be információit. Bécsi, berlini, kölni, pesti lapoktól vett át írásokat, a közeli városok újságjait idézte, emellett felhasználta magánszemélyek közléseit is, de a hiteles adatokhoz igen nehéz volt hozzáférni. Az 1000 km-es távolság miatt legkevesebb 5 napos késéssel jutottak el a magyarországi hírek Iserlohnba. A Wochenblattban arról panaszkodott 1849. május 15-én az egyébként anonim újságíró, hogy „Minden bécsi levél tele van bizonytalan hírekkel. " Előfordult az is, hogy amikor megjelentették a hírt, rögtön hozzátették: „ közvetlen forrásokból még mindig várjuk megerősítését. " A korábban közölt kósza információkat, rémhíreket alkalmanként, biztosabb forrás alapján történt tájékozódás után megcáfolták a lapok. Ezekből az egyik Bemhez kapcsolódik. 1849 áprilisában az osztrák kormánylap, a hazánk iránti rokonszenvvel nem vádolható Wiener Presse, amely sok, a magyarok által elkövetett kegyetlenséget írt le, kénytelen volt helyreigazítást közzétenni, amelynek lényege, hogy — az általuk előzőleg leírtakkal szemben — Bem Nagyszeben és Brassó elfoglalásakor és azt követően is vasfegyelmet tartott, sőt garantálta az élet- és vagyonbiztonságot. Ezt a beismerést az iserlohni sajtó is közölte. Tehát a híréhség, a kíváncsiság megkövetelte, hogy minden adatot mihamarabb közzétegyenek, viszont az ellenőrizhetetlen források miatt óhatatlanul sok a tévedés, a túlzás, esetenként az álhír. A feszült, bizonytalan helyzetben, a gyorsan változó körülmények között még az is megtörtént, hogy valós eseményről közölték az információt, de azt bizonygatták, hogy az hihetetlen. 1849. augusztus 23-án az Anzeiger egy másik laptól (Elberfelder Zeitung) vette át azt, hogy Bécsben augusztus 17-én megjelent a városparancsnokság plakátja a császári sereg