Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Bukovszky László: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban

Járások szerinti kimutatás a képviselet nélküli településekről Járás Települések száma Képviseletlen települések száma és aránya Alsó-N} itrai 44 15(34,0%) Felső-Nyitrai 76 41.(53,9%). Vágújhelyi 92 50 (54,3 %) Szakolcai 55 36 (65,0%) Bajmóci 94 71 (75,5%) Bodoki 110 93 (84,5 %) A települések közötti képviseleti aránytalanságra úgyszintén számos példát hozhatunk fel. Csak a legszembetűnőbbekből néhány. A megye legnépesebb mezővárosa Miava, 10 164 lakosból 2 személlyel, Szakolca szabad királyi város 6574 lakosa ugyancsak 2 személlyel volt csak képviselve a bizottmányban, ellenben a 659 lakosú Andódról 22-en, a Népkör egyik vezéregyéniségének, Czuczor Jánosnak

22 csaknem a teljes rokonsága, míg a 7374 lakosú Érsekújvárból 53-an. A választásokat követően a hátrányosan érintett települések nevében, talán meglepő, de éppen három Alsó járási település, Vágsellye, Mocsonok és Ürmény nyújtott be panaszt a belügyminiszterhez.

23 Szemere július 9-én értesítette a megyét az eset kivizsgálásáról, s utasította, hogy tegyen írásos jelentést az állandó bizottmány megalakításáról, valamint „azon okokról, melyek miatt az állandó bizottmány a panaszlott módon volt alakítva. " Egyúttal felfüggesztette a július 17-re elrendelt megyei tisztviselő-választást is. A Népkör vezetői Szemere utasítását nagyon könnyelműen vették. A kért jelentés helyett csak az állandó bizottmány névsorát küldték fel Pestre. Szemere újabb, immár erélyesebb hangvételű levele nem váratott magára sokáig. Augusztus 5-én ezt írja: „utasítom Önöket, hogy azon nélkülözhetetlen felvilágosításokat pótlólag ide terjesszék, hogy midőn felhívásomra nem indoklással, hanem azon tény felmutatásával feleltek, amit épen okodatolni kellene, rendeletemnek eleget tenni vonakodtak. Ennél fogva a bizottmány feloszlatásának terhe alatt a kívánt felvilágosítás ide terjesztését ezennel meghagyom. "

24 Az ügy végleges lezárására csak a következő hónapban került sor. A nemzetiségi zavargások miatt a belügyminiszter nem oszlatta fel a bizottmányt, de szeptember 1-jei rendeletével meghagyta, hogy az amúgy is népes bizottmány tagjainak számát 55 fővel egészítsék ki „ kiváltképpen azon községekből, mellyek eddigilé képviselve nincsenek. "

25 Nagyon találó és igaz a belügyminiszter ezzel kapcsolatos gondolata, mellyel a megye egyetemének a szemére veti, hogy „a haza közveszélyének idejében sem bírja a közügy követelő jelenéseinek magát alárendelni, az engesztelés, kibékítés és egyesítés művét bevégezni. "

26 Ezek alapján a megyei bizottmány szeptember 18-án tartott ülésén elnyerte végső formáját. Az utólag kinevezett tagok között számos befolyásos személyt találunk. így került csak be a bizottmányba a volt 22 Czuczor János a későbbiekben a követválasztási bizottmány jegyzője lett. 23 SOBA-N, Nyitra megye 1.11/432/1848. 24 SOBA-N, Nyitra megye I. Kormányrendeletek jegyzőkönyve, 1848. 240. sz. bejegyzés 25 SOBA-N, Nyitra megye I. Kormányrendeletek jegyzőkönyve, 1848. 318. sz. bejegyzés 26 Uo.