Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Bukovszky László: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban

augusztus 29-i közgyűlés, amikor az ún. szatmári 12 pont tárgyalásakor a szabadelvű párti Rudnyánszkyt és társait csaknem meglincselték.

8 Az 1844-es megyei tisztújítás szintén a kormánypárt győzelmét hozta, bár az első alispáni széket Tarnóczy Kázmér nyerte el, akit a századvégi sajtó a szabadelvű, liberális párt zászlóvivőjeként jellemez.

9 Valójában ő a konzervatív párt támogatójaként a mérsékelt reformot tartotta követendő taktikának, aminek országgyűlési követként többször is hangot adott. Tehát e rövid kitérő után visszatérhetünk 1848 tavaszához, mikor is az addigi ellenzékiekből 1848. január l-jén megalakult nyitrai és érsekújvári Népkör hívei a márciusi események után a haladó értékek egyedüli képviselőjévé nevezték ki magukat, mondván, hogy „szüntelenül küzdöttek a jelenleg már elnyert nép jogokért, amit az országos ellenzék is elismert. "

I0 A vármegye tisztikara az alkotmányos változást a megfelelő rugalmasság hiányában nagyon görcsösen és tehetetlenül élte meg. Az áprilisi törvények szentesítésekor a megye főispáni széke üres, első alispánja Tarnóczy Kázmér, másodalispánja Ocskay Rudolf volt. A hónap végén azonban gyökeres változás állt be a megye irányításának személyi összetételében. Az új főispán, gr. Zay Károly, miután nem fogadta el a belügyminiszter kinevezését, székéről lemondott. Ezek után Tarnóczy Kázmér, az időközben kinevezett Pozsony megyei kormánybiztos hatáskörét Nyitra megyére is kiterjesztették. Tarnóczy kinevezésével a megüresedett első alispáni hivatalt Ocskay Rudolf, a második alispán hivatalát Markhoth János foglalta el. A kormány szempontjából a megyei közigazgatás átszervezésében az volt a legfontosabb, hogy hatásköreit összeegyeztessék a felelős magyar minisztériummal. Nyitra vármegye megújult tisztikara az erre való hajlandóságát meg is mutatta, azonban a felgyülemlett társadalmi-gazdasági problémák csaknem kettétörték azt." Megyei választások A nemesi vármegye megszűntét a XVI. törvénycikk állapította meg. „A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról" néven elfogadott törvény lényegében egy csapásra megváltoztatta a megyei önigazgatás rendi jellegét, és mivel a törvényalkotók mindenképpen el akarták kerülni a központi irányítás és az önkormányzatiság érdekütköztetését, és semmiképpen sem akarták elveszteni a vármegyékben szerveződő köznemesség hatékony támogatását, a végleges törvény kidolgozását a következő országgyűlésre halasztották. Ezért szerepel a törvényben az „ideiglenes'" megjelölés.

12 A törvény szerint a vármegye népképviseleti alapon szerveződött újjá, felváltva ezzel a korábbi nemesi kongregációt. A megyének ezek után már nem tagjai vannak, hanem lakossága van, amibe mindenki beletartozik, aki az adott területen állandó lakhellyel bír.

13 A nemesi kongregációt felváltotta a népképviseleti állandó bizottmány. A főispánok kötelességévé tették, hogy május elejéig megyei közgyűlést hívjanak össze, ahol már megjelenhettek a jobbágy községek képviselői is. Itt kellett kihirdetniük az elfogadott új törvényeket és megválasztaniuk az állandó bizottmányt. A bizottmány a főispán — távollétében az alispán — elnöklete alatt a korábbi megyei kongregáció jogait vette át. Az állandó bizottmány tagjainak 9 Nyitramegyei Közlöny. (Politikai és vegyes tartalmú hetilap) 1884. X. 19. 42. szám. Nekrológ. 10 SOBA-N, Nyitra megye I. 11/432/1848. 11 Elsősorban a megyében kirobbant zsidóüldözésekre, jobbágyelégedetlenségekre, nemzetiségi villongásokra és nem utolsósorban a hatalom megszerzéséért folyó politikai harcra gondolunk. 12 Mezey, 1998. 328. 13 Uo.