Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Egyed Ákos: Bem és a székelyek

Csíkszék helyzete valóban nehéz volt, mert ott Dorschner ezredesnek, az 1. székely gyalog határőrezred parancsnokának sikerült a határőrség egy kisebb részének megnyerése által erős terrort bevezetnie az októberi agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés után. Bem nem késlekedett, s Marosvásárhelyt 1849. január 14-én kiadott rendeletével Dorschner ezredest felfüggesztette főparancsnoki tisztségéből: „Az agyagfalvi népgyűlésen, császári ezredes és az első székely számú végvidék parancsnoka, Dorschner, a népgyűlésen a magyar alkotmányra a székely nemzet előtt felesküdt, és annak megtartására ünnepélyesen ajánlkozott. O esküjét megszegte, hívtelén lett, és az ellenséghez állott, a vezénylete alatt levő székely népet annyira fanatizálta, hogy testvéreik és az alkotmány ellen ellenséges indulattal viseltetnek.' Ezen császári-királyi ezredes hazaáruló és csábító vétke miatt, hivatalából letétetik és hadi törvény eleibe rendeltetik. "" Azonban még jó időbe telt, amíg a tábornok rendeleteinek a Székelyföld eleget tudort tenni. Bem felhívása Háromszék kormánybiztosához január 15-én érkezett meg. A háromszéki Kézdimarkosfalván 15-én tanácskozásra ültek össze az önvédelmi harc azon vezetői, akik a radikális „Kiskomité "-ba tömörültek. Az események irányítását ekkor már Gál Sándor vette át, aki a Bemtől kapott felhatalmazás alapján látott munkához. Az említett értekezlet felmondta az árapataki szerződést, azzal az indokkal, hogy az ellenfél máris megszegte azt, s elhatározta a szétszéledt haderő összehívását és a hadianyaggyártás újraindítását.

9 A határozatot futárok vitték szét a székbe. Gál Sándor már egy nappal korábban, 14-én felhívta Kézdivásárhely vezető testületét, hogy a városban folytatni kell az ágyú- és hadianyaggyártást. Gábor Áron Gál Sándor felhatalmazásával aznap jelentkezett Kézdivásárhely vezetőségénél.

10 Háromszék mozgósításának új lendületet adott a Beöthy kormánybiztos által Berde Mózes helyett kinevezett új kormánybiztos, Németh László megérkezése január 19-én. Németh László 23-án keltezett, Beöthyhez küldött jelentésében eléggé pontosan megírta Háromszék előkészületeit: „23-án östve felmentem Kezdi Vásárhelyre Háromszék leglelkesebb polgáraihoz, ott a katonai tisztikarral, csíki ezredes Gál Sándor úrral, másnap 21-én aszerint intézkedtünk, hogy a székely tábor azon módon mikép azelőtt egynéhány napokkal táborozott, ismét kiálljon s 22-én minden század állomáshelyét elfoglalva, a legelső parancsra készen álljon. "" Kérdés volt, hogy a hadakozásban elfáradt, s anyagilag kimerült háromszékiek mutatnake hajlandóságot a szabadságharc újrakezdésére, arra, hogy ismét csatasorba álljanak. Ez a kérdés nem szónoki: már az árapataki szerződés megkötésének is a kimerülés volt az egyik oka. Ezért nem véletlenül tért ki rá a Németh kormánybiztos jelentése is. Ö viszont látható elégtételleljelentette: „A nép hangulata, ahogy az újbóli táborba szállást megpendítettem a legjobb, s bár ígéret és ármány által kísértettek, mégse lehetett eltéríteni... A székely kész életét, vagyonát áldozni, csak hogy szabad lehessen; e maroknyi nép oly hosszas elszigeteltségében nemegyszer tartott 11-12 ezer embert táborban. "" Erről a Honvéd 1849. február 6-i száma ezeket írta: „A lelkesedés, mióta Bem tábornok fővezérünk s győzelmei felől értesültek, egész Székelyföldön rendkívüli. " S hogy a háromszéki lelkesedésről szóló, említett leírásoknak valóságfedezete volt, azt mindennél jobban bizonyítja a haderő felállása rendkívül rövid idő alatt. Január 7 Ez természetesen a csíki határőröknek csak kisebb részére állt. 8 Kőváry László: Okmánytár az 1848-9-ki erdélyi eseményekhez. Kolozsvár, 1861. 145. 9 Egyed, 1998. 292. 10 Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár, Kézdivásárhely levéltára. Kézdivásárhely jegyzőkönyve. I. 15. 11 Kolozsvári Állami Levéltár, Csány levéltára. 5. csomó 42/1849. sz.