Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Czövek István: A magyar 1848–49 és Európa

Ferenc József 1849. május l-jén saját kezűleg írt levéllel fordult I. Miklóshoz: „Nyújtson fegyveres segítséget a társadalmi rend védelmére az anarchia ellen folytatott szent küzdelemben. "* Miklós egyéniségéből fakadt, hogy a formális segítségkérést nem engedte el Ferenc Józsefnek. A Habsburg császár és az orosz cár 1849. május 21-én találkozott Varsóban. Ugyancsak május l-jén Schwarzenberg herceg Ferenc József nevében segítséget kért a porosz kormánytól is. Ennek lényege az volt, hogy a berlini kormány engedélyezze az orosz csapatok porosz területen, Felső-Szilézián vasúton történő áthaladását Ausztriába. Ezt követően a Varsói Hercegség Szilézián keresztül egy hadtestet indított Ausztriába. „Bevonulásunk Magyarországra olyan kérdés lesz, amely az adott pillanatban uralkodni fog minden más kérdés felett Európában. "

29 Nem elég alaposan kutatott az a kérdés, vajon az európai udvarok, kormányok mennyire tartották halaszthatatlannak a rendcsinálást Magyarországon. Még kevésbé kidolgozott az az aspektus, milyen erős Magyarországon az a „politikai párt", amely ki akart egyezni az osztrákokkal, vagy legalábbis lerövidíteni kívánta a harcokat. Rüdiger az 1849. július 7-19-én kelt levelében kifejti Görgeynek: „nyomon követvén önt, utamban mindenütt arról értesültem, hogy ön nem vonakodott tökéletes őszinteséggel, teljes elismeréssel adózni nyilatkozataiban hadtestem jelességének... de önmaga sem titkolhatja önmaga előtt, hogy hadtestét e pillanatban közeli veszedelem fenyegeti. Ezért teljes bizalommal kínálom fel önnek a tárgyalás útját. "

30 Erre Görgey válasza a következő volt: „én részemről kész volnék tisztességes föltételek mellett békejobbot nyújtani, ha csupán csapataim és személyem megmentéséről lenne szó... én mindazonáltal kötelességemnek tartom a Magyarország ideiglenes kormánya és herceg Paszkevics porosz tábornok közti tárgyalások útját megnyitni. "

SI Továbbá Rüdiger hangsúlyozta azt is, hogy „Kossuthnak és nem Oroszországnak van békés megegyezésre szüksége ".

21 Más korabeli orosz vélemény szerint: „A szláv kérdés osztrák értelmezését akkor mutattuk be, amikor megmentettük Ausztriát a magyar forradalom fenyegetettségétől, azt az Ausztriát, amely még nem is olyan régen annyira erős, megingathatatlan volt. Látszatra, beavatkozva a magyar forradalomba, az ausztriai szlávokkal együtt haladtunk... de amikor nem kis erőkifejtés után lecsendesítettük a magyar forradalmat, Ausztriában csak a magyar eszmét erősítettük meg... minden fajta legitimáció védőjeként teljességgel és feltétel nélkül megadásra bírtuk a magyarokat Bécs számára. "

33 Az oroszországi lapok áttanulmányozása után megállapíthatjuk, foglalkoznak Görgey, Kossuth 1849-ben az oroszok felé tett közeledési kísérletével, amely szerintük „nem realizálódott, mivel Paszkevics túlerőben lévén nem bocsátkozott érdemi tárgyalásokba. "

34 Az európai politikai műhelyek közül a porosz udvari kamarilla és a tisztikar támogatta azt a tervet, hogy a Hohenzollern-uralkodó a többi fejedelemmel együtt fegyveresen is segítse 28 Ferenc József - Miklós cár, 1849. május 1. Arhív Vnyesnyej Polityiki Rosszii (a továbbiakban AVPR) Kanc. 1849. gy. 8.1. 3-5. Függ. 127. sz. Idézi: Andics, 1961. 143.; Ormos - Majoros, 1998. 104. 29 Andics, 1961. 148. 30 Görgey Artúr: Életem és működésem. 2. köt. Bp., 1988. 304. 31 Uo. 305. 32 Uo. 33 Kocsubinszkij, A. A.: A mi kettős politikánk a szláv kérdésben. Isztoricseszkij Vesztnyik, t. 5. VI. 1881.231-232. 34 Czövek, 1991.65.