Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Fodor István: A vajdasági levéltárak az ezredfordulón (különös tekintettel a zentai Történelmi Levéltár tevékenységére)

A vajdasági levéltárak területi szerveződése A tartományok önállóságának teljes szétzúzása és a kisebbségek, főként magyarok lakta területek természetes, politikai és gazdasági régióinak mesterséges szétszabdalása céljából 1992ben kormányrendelettel körzetekre osztották fel Szerbiát. így került Ada, Magyarkanizsa és Zenta, amelyek lakossága 77-87%-ban magyar, az észak-bánáti körzetbe. Félő volt, hogy a levéltárak gyűjtőterületét is a körzethatárokhoz igazítják. Szerencsére ez nem következett be. A levéltárak területének meghatározásáról szóló miniszteri rendelet, amely a Szerb Köztársaság 1996. 7. sz. Hivatalos Közlönyében jelent meg, nem változtatott a Tartományi Népképviselőház Főbizottsága által 1946. november 2-án kialakított vajdasági levéltári hálózaton. A Vajdaság levéltári hálózata Bácskában négy községközi levéltár látja el a levéltári és irattári anyag védelmét. Székhelyeik Zenta, Szabadka, Zombor és Újvidék. A Bánságban szintén négy levéltár működik: Nagykikindán, Nagy becskereken, Pancsován és Fehértemplomon. A Szerémségben pedig Mitrovicán (Szávaszentdemeter) van levéltár. A korábban törzslevéltári funkciókat is ellátó Vajdasági Levéltárat Karlócáról évekkel ezelőtt Újvidékre telepítették át. Hatáskörébe a tartomány jellegű szervek, szervezetek, vállalatok, intézmények iratanyagának védelme tartozik.