Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)

Azt az utókor is megállapíthatja, amit az utoljára befejezett elenchus elején, 1786. december 18-án feljegyzett: „Aki ezt olvasod, emlékezzél rám, aki csak jót akartam neked, és az iratokból megállapíthatod, hogy nem annyira a bérért, hanem az utókor számára a jól végzendő munka szándékával dolgoztam. Mert mi az a 3000forint ahhoz a munkához képest, amit felvállaltam — húsz évre."'" Valóban, a későbbi években a rendezésre megállapított egy-két forintos napidíjakhoz képest a háromezer forint évente 150 forint díjazást jelentett. Igaz, hogy mint regestrator a magánfelek számára adott hiteles kiadványokért a hiteles helyek részére megállapított, vagy ahhoz hasonló mértékű díjazást kaphatott. A két fentebb említett beszámoló jelentésben elég gyakran visszatérő megjegyzés igazolja, hogy majd minden nap akadt ilyen. Az eddigi levéltártörténeti közlések alapján nincs módunkban eldönteni, hogy a XVIII. század folyamán, akár az országos törvények, akár a helytartótanács vagy a hétszemélyes tábla által kiadott rendezési utasítások nyomán indult-e valamelyik megyében a szabolcsihoz hasonló lajstromozás.

162 A kései utód csak hálával és tisztelettel emlékezik meg a vármegye első szerződtetett regestratoráról, a példaadóan végzett rendezési munkáról. IV. A. 1. Elenchus nominális II. k. 1226. raktári szám Kazinczy Ferenc megbízatása Zemplén vármegye levéltára rendezésére is később történt, és a mostani állapotból ítélve e korábbi utasításokat nem követte.