Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)

Az 1723:73. tc. ugyan elrendelte, hogy mindazon megyék, amelyeknek nincs házuk, gyűléseik, törvényszékeik tartására, levéltáruk, okleveleik őrzésére, a rabok számára tömlöcül a megye közepén fekvő városban vagy mezővárosban biztos helyet szerezzenek."

3 Amint az előzőekben érintettük, Szabolcs megyének állandó székhelye és háza nem volt. A kongregációkat váltakozva, különböző helyeken — bár előfordult, hogy néha egy-két évtizedig is egy helyen — tartották. Az bizonyos, hogy valamikor a XVII. század utolsó harmadában a már jelentős mennyiségű irataikat a biztonságosnak tartott kisvárdai várban helyezték el. 1717-ben a közgyűlés a vár tatarozásához 40 mecenzéfi munkás fizetését vállalta magára, erdőkből fát, a fuvarozáshoz szekereket rendelt."

4 Bár a kisvárdai vár korábban sem volt hadifontosságú erősség — vízárokkal megerősített, téglaépítmény volt —, mégis a szatmári béke után a központi kormány által elrendelt várrombolások miatt 1736-ban a kongregáció kénytelen az udvari kancelláriához folyamodni, hogy a közbirtokosoknak segítséget adhasson a romladozó várépület tatarozásához. A folyamodásban hivatkoztak arra, hogy régi idő óta itt őrzik a vármegye jegyzőkönyveit, és itt tartják a rabokat is. A zavargásos időkben a megye nemessége is itt talált menedéket, és ide helyezte el a féltettebb értékeit. Ez utóbbira talán nem lesz szükség, de a tömlöc és levéltár miatt kérik, hogy a haditanács hozzájárulásával a kancellária engedélyezze a vár felújítását. De mivel félő, hogy a megye szándékát félremagyarázzák, a kancellária adjon utasítást egy katonatiszt kiküldésére, aki ellenőrizheti a felújítást. A kancellária gróf Gvadányi tábornok jelentése alapján 1736. június 18-i leiratával engedélyt adott a munkákra, hogy a várban a jegyzőkönyveket és az írásos dokumentumokat biztonságosan őrizhessék, valamint a rabokat fogva tarthassák."

5 A törvény megjelenése után 1727-ben a megye azt is elhatározta, hogy felépíti a megyeházát Nagykállóban. Két év múlva Ghillányi főispánt a közgyűlés felhatalmazta, hogy napszámosokat fogadjon a munkák előkészítésére, négy év múlva kijelölték az építés irányításával megbízott Vályi János alszolgabírót, és 1733. november 9-én megtörtént az alapkőletétel. Az építés meglehetősen vontatottan haladt. A tetőfedésre 1761-ben került sor. Az építés során nemcsak a tömlöcökre, tanácskozó teremre, hivatali szobákra gondoltak, hanem külön a levéltár elhelyezésére is. 1744-ben már itt tartják a közgyűlést, a jegyzőkönyveket is itt helyezik el, s elhatározzák, hogy ettől kezdve Nagykálló a vármegye székhelye."

5 A megye székhelyén az új megyeház építése, a levéltár elhelyezése és rendezése 1765 után elválaszthatatlanul egybekapcsolódik. A levéltár rendezésével megbízott Schemberger Ferenc sok éven át az építés felügyeletével is meg volt bízva. vn. A levéltártörténettel foglalkozó irodalom eddig is tudta, hogy Szabolcs megyének ugyan a XVI. század közepétől kezdve megszakítás nélkül megmaradtak a jegyzőkönyvei, több-kevesebb irata is átvészelte az idők viszontagságait, a különböző helyeken való tartást, de az kevesebb figyelmet kapott, hogy levéltára csak 1767-től van, amikor Schemberger Ferenc szerződéses regestratort megbízta a közgyűlés a megmaradt — s akkor még a kisvárdai várban 113 CJH, 1723:73. tc. 114 IVA. l.Prot. 18. fol. 283. 1717. 115 IV. A. 1. Fasc. 37. No. 40., 130. 1736. 116 IV. A. 1. Prot. 19. fol. 119., 145., 221. 1733.; Prot. 19. fol. 397-399., 401., 1744.; Prot. 20. fol. 304. 1761.; Prot. 22. fol. 386. 1761.