Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)

család férfiágon 1613-ban kihalt ugyan, de az uradalom egyben maradt, és minden adat azt igazolja, sem igazságszolgáltatási, sem igazgatási, még inkább adózási tekintetben nem állott a vármegye joghatósága alatt. A vármegyei joghatóság alatt álló nemesség is erősen differenciálódott. Az alispánok és a jegyzők fizetésére kivetett adó kulcsának megállapításánál három kategóriát állítottak fel: a portával bíró, a porta nélküli, ekével bíró és az eke-, igaerő nélküli nemesek csoportját.

26 Helyi adatok hiányában nem tudjuk megállapítani, hogy a kettős királyság évtizedeiben miként alakult a központi hatalmat képviselő comes és a nemesi communitast magába foglaló generális congregatio viszonya. Nem is ismerjük hiánytalanul a comeseket, csak néhány adatból következtetve mondhatjuk, hogy a XVI. század első felében általában a Báthori család valamelyik tagja viselte e méltóságot. Bizonyossággal csak azt mondhatjuk, hogy 1550-1583 között Báthori Miklós, utána 1608-ig, haláláig Báthori István országbíró volt a comes. Mindketten egyben Szatmár főispánjai is voltak.

27 De a megmaradt iratokban az első tevékenységéről egyáltalán nincs említés, a második is csak kétszer szerepel. Az egyikben a sedriát utasítja, hogy a szolgabírák fegyveres karhatalmat adjanak a szökött jobbágyok visszaszerzésére, tájékoztassák őt efelől: „Szokatlan rossz példa, nem követendő. " A másikban az uradalom hadat ígér a hajdúk garázdálkodása megakadályozására. A kongregáció is rendeljen fegyvereseket és nemesi felkelést, amit a megye teljesített is.

28 Bocskai István rövid uralma alatt a központi hatalom képviselőjének személye nem változott. 1607-ben Szabolcs ismét felesküdött a király hűségére. Báthori István halála után nem említik a főispán nevét a jegyzökönyvek. A nikolsburgi béke után (1621) Szabolcs megye ismét az erdélyi fejedelemséghez tartozik. Bethlen Gábor halála után 1630-ban újra királyi hatalom alá kerül, de 1645-1659 között ismét a fejedelemség tartozéka.

29 A királyi hatalom alatt gimesi Forgách Zsigmond volt a megye főispánja. Halála előtt még elnökölt is a kongregáción, de két év múlva már halott, és Bethlen Gábor halála után hívét, bedegi Nyáry Istvánt nevezte ki főispánnak. Új vonás — eddig erről nincs említés —, hogy a főispán a közgyűlés előtt tette le az esküt a későbbiekben megszokott ünnepélyes beiktatás keretében. Bethlen Gábor halála után II. Ferdinánd 1623-ban Nyáryt megerősítette tisztségében. Utoljára 1641-ben említik, a július 16-án tartott tisztújítást nem ö, hanem jószágigazgatója, az előző évbeli esküdt, Csuta Miklós vezette le.

30 Utóda a királyi uralom alatt Forgách Zsigmond volt. I. Rákóczi György hívét, Melith Pétert nevezte ki. Melith Péter 1668-ig, haláláig viselte e tisztet. Halála után Barkóczy Istvánt már újból a király nevezte ki, mint főispánt. 1680-ban ifjabb gróf Zichy István kapta meg e tisztet. Az ő főispánsága idején kezdődött a központi hatalom és a vármegyei autonómia viszonyának a korábbiaktól eltérő módon való rendezése.

31 A XVI. század közepén — amikor Szabolcs jegyzőkönyvei kezdődnek — a nemesi vármegye autonóm szervezete teljesen megszilárdultnak tűnik. A jegyzőkönyvekben az uni26 A portával bíró nemes 1 forintot, az egytelkes és ekétlen 50, illetve 25 dénárt fizet. IV. A. 1. Prot. 4. fol. 339., 397. 1596. 27 IV. A. 1. Prot. 1. fol. 83. 1550.; Fasc. 2. No. 11. 1576.; Fasc. 2. No. 15. 1568.; Fasc. 5. No. 9. 1583.; Prot. 5. fol. 423. 1586.; Prot. 9. fol. 154. 1609. 28 IV A. 1. Prot. 6. fol. 219. 1591.; Prot. 9. fol. 13. 1601. 29 Benda, 1982. 430., 436., 447., 452., 458., 479. 30 IV. A. 1. Prot. 9. fol. 272., 357., 357/b. 1621.; Fasc. 41. No. 26. 1623.; Prot. 11. fol. 61. 1641. 11 IV. A. 1. Prot. 11. fol. 65., 102. 1641.; Prot. 11. fol. 139. 1645.; Prot. 14. fol. 54. 1668.; Prot. 14. fol. 224. 1643.