Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)

közvetlenül a király bíráskodása alatt állanak. Ugyanilyen jogot kaphatott — bár a vonatkozó okleveleket nem ismerjük — Debreceni Dózsa is, mert I. Lajos Szabolcs megyéhez intézett parancsára velük kapcsolatban közölte: „ birtokos nemes ítél a birtokán élő birtoktalan személyek felett, kivéve a rablást és a főbenjáró gonosz tettek. "

,5 Részletesen ismerjük a harmadik nagybirtoka nemzetség, a Gut-Keled nemzetségből elsőnek kivált Báthori család alapítója számára 1332-ben kiadott oklevelet. Eszerint a család akkor élő négy tagja hatalmat nyert arra, hogy Bátor birtok határában akasztófát építhessen. A birtokain elfogott gonosztevőket nemcsak halálra ítélhetik, hanem ki is végezhetik. Ok maguk és népeik ki vannak véve a királyi és megyei bíróságok joghatósága alól, fölöttük közvetlenül a királyi kúria illetékes bíráskodni.

16 A XV. századi szórványos adatok sejtetni engedik, hogy a Várday családnak is megvolt ez a joga. A megyei alispán és szolgabírók joghatósága tehát a XIV. századi megye alig harmadrészén lakó szabad és nem szabad jogállású személyekre terjedt ki. Ez időben a két mezőváros, Kalló és Bátor és a később felzárkózó Várda lakói számára a földesurak szabták a törvényt. Szórványos adatok vannak arra, hogy már a XV. században akadnak olyan literátus emberek, akik nem vették fel az egyházi rendet, és a comes, a subcomesek és szolgabírák által tartott generális kongregációk, a gyakoribb sedes judiciariák (sedria) határozatait írásba foglalják. A XIV. században azonban még inkább a comes íródeákja foglalkozik az írásbeli munkával.

17 A kongregációkon és sedriákon hozott határozatokat az érdekelt felek kapták joguk biztosítása érdekében elsősorban az ő érdekük volt azok megőrzése. A már idézett Kállay-levéltár megmaradt iratanyaga ennek meggyőző bizonyítéka.

18 A XV. század folyamán a köznemesség politikai súlyának növekedése maga után vonta a megyék szerepének törvényes rendezését, a megyei igazságszolgáltatási és igazgatási szervezet, és működése szabályozását. A congregatio generális továbbra is a királyi hatalom megbízottai — és nem mindig a főispán — által összehívott testület. A gyűlés elején kell a bírságokat beszedni, a jobbágyok visszakeresésében, az egyházi tizedek behajtásában a comesnek és szolgabíráknak együttesen kell eljárni. Az 1454:15. és 1458:3.tc. a hatalmaskodási ügyekben hozott ítéletek végrehajtásával a megyei apparátust bízta meg.

19 A XV. század második felében már korábbi szokásnak mondják a vármegyei tisztek választását is. „ Úgy mint Zsigmond és más királyok idejében szokásban volt, szolgabíráknak csak vagyonos nemeseket lehet választani, úgyszintén esküdteket is, a nemesek közönségéből a tehetősebb megyebeli lakosok közül. "

20 Mátyás uralkodása alatt a már megszilárdult megyei szervezet funkciója és hatásköre is körvonalazódik. A szolgabírák látják el az esküdtekkel együtt a perbehívást, tanúvallatást, megbüntetést, birtokba iktatást, határjárást, bírói végrehajtást. Az esküdtek hatásköre ennél korlátozottabb, csupán az ítélethozatalt megelőző jogi eljárásokra szorítkozik. A sedrián „az 15 Kállay, 1943. 19., 28. reg. A Kállay család egyik tagja, Lengyel János birtokán elfogott rablót 1340-ben a megyei törvényszék ítélte halálra. Uo. 385., 1053., 1057., 1353., 1028., 1041. reg. 16 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban nem jelöljük, mivel minden levéltári forrás innen származik), XV 2. Szabolcs megye levéltára középkori okleveleinek gyűjteménye. Dl. 40. 17 Ember, 1946. 536. 18 Megyei jegyzőt elsőként Abaúj megyében 1325-ben, magister Stephanus nótárius nosterX, a comes serviensét Szabolcs megyében 1368-ban említik. Lásd Főglein Antal: A vármegyei jegyző. LK, 1936. 150-152. Uő: A vármegyei nótáriusi tisztség kialakulása. Turul, 1937. 3-4. 87. 19 Corpus Juris Hungarici (a továbbiakban CJH), 1435. II. 7., 1454:15. te, 1458:3. tc. 20 CJH, 1486:8. tc. 1. §., 1486:9. tc. 1. §.