Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban

tulajdona volt Kisváidán egy értékes lakóház és 127 hold 1377 öles földbirtok 115 000 pengő értékben és egy 323 hold 530 öles karcagi tanyásbirtok 100 000 pengő értékben. Gazdasági felszerelésekkel együtt tiszta vagyonuk 146 000 pengő volt.

146 1939-ben a legvagyonosabb értelmiségi dr. Szmrecsányi László volt, a hitelinformációs jelentés szerint földbirtokos, ügyvéd. Már 1925-ben is elég nagy összegű földadót fizetett, 1928ban ház-, föld- és általános kereseti adója alapján megállapíthatjuk, hogy szép éves jövedelemmel rendelkezett (kb. 6500 pengő), de ennek kétharmada még ekkor ügyvédi praxisából származott. 1939-ben már földjei és házai jövedelméből élt. Ekkor a legtöbb adót fizetők között találjuk fiát, ifj. Szmrecsányi Lászlót is, aki foglalkozására nézve földbirtokos volt.

147 Az idősebb Szmrecsányinak Kisvárdán szép családi kúriája volt 1091 négyszögöl beltelekkel, Kisvárdán és Ajakon 246 hold 1267 négyszögöl földbirtoka szeszgyárral, magtárral és egyéb gazdasági épületekkel. Ezeknek értékét 250 000 pengőre becsülték. Ő gazdálkodott a saját és gyermekeinek ajándékozott további 350 hold birtokon, amely élő és holt gazdasági felszereléssel együtt 60 000 pengőt ért.

148 1943-ban ugyanaz a birtok, 295 hold 600 000 pengő értékű, s a gazdasági felszerelés, jószágállomány 100 000 pengőt ért, így tiszta vagyona 1943-ban 700 000 pengőre becsülhető. Ekkor már értékes tenyészlóállománnyal rendelkezett és lóversenyeket is szervezett. Kitűnő gazdának, megbízható úriembernek mondja a jelentés, aki szerényen élt családjával, kölcsönt csak ritkán vett igénybe.

149 Adóiból visszaszámolva kiderül, hogy 1927-ben bevallott jövedelme (kevés házadóját nem tekintve) egyenlő arányban oszlik meg birtokainak hozama és ügyvédi keresete között. 1928-ban ugyanannyi földadót fizetett, mint 1927-ben, bevallott éves ügyvédi járadéka viszont több mint háromszorosa az előző évinek. 1939-ben már nem gyakorolta ügyvédi hivatását, birtokain gazdálkodott, de valamivel kevesebb földadót fizetett, mint 11 évvel korábban.

150 A város másik legtehetősebb embere 1939-ben Diner István, a Kisvárdai Ipar és Kereskedelmi Bank vezérigazgatója volt. Az 1943-ból származó hitelinformációs jelentés szerint Kisvárdán egy-két holdas parkban álló kastélyszerü családi házzal rendelkezett 100 000 pengő értékben. Szintén Kisvárdán 12 hold földje volt, ami részben belsőség, részben a város határában fekvő szántó 36 000 pengő értékben. Anarcson és Szabolcsbákán kb. 150 hold további mezőgazdasági ingatlannal és szeszgyárral rendelkezett, ez 100 000 pengőt ért. Öccsével, Diner Pállal közösen Anarcson ipari olajgyárat üzemeltetett, ennek ráeső értéke kb. 200 000 pengő volt. Ezenkívül 50 %-ban övé volt a Diner Ede anarcsi cége, ahol denaturált szesztelep és vámolajütő malom működött. A cég finanszírozta részben a Szabolcsi Olajmag-feldolgozó vállalatot is, és bérelte a Münnich család 1600 holdas gazdaságát mezőgazdasági szeszgyárral. A cég belterjesen gazdálkodott, élő és holt felszereléssel, készlettel jól el volt látva. A cégvagyon ráeső része kb. 200 000 pengőt ért. Diner István nagy értékpapír-állománnyal rendelkezett, ez és egyéb ingósága szintén 200 000 pengőt ért, az általa kezelt mezőgazdasági ingatlanon lévő élő és holt gazdasági felszerelést 60 000 pengőre becsülték. Tartozásait levonva tiszta vagyona kb. 616 000 pengőt tett ki. Ezen kívül 436 hold erdőbirtoka is volt, amit állami kezelésbe vettek, és állítólag Budapesten a belvárosban volt egy négyszobás modern öröklakása is.

151 146 Uo. 147 SZSZBML, IV. B. 411. 749. d. 1929. 148 Összehasonlításképp: Debrecenben volt 20 holdas birtok is, amelyik ennyit ért! Lásd Timár, 1993. 126. 149 MOL, Z 19. 24. db 150 SZSZBML, IV B. 411. 749. d. 1929. 151 MOL, Z 19. 24. db