Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban

gyermekeként kereskedelmi végzettségének és hosszú évek munkájának eredményeként vezető beosztásban dolgozott mint banktisztviselő. Unokája, akit sajnos már nem ismerhetett meg, szintén az ügyvédi pályát választotta. Ehhez hasonló, vagy még magasabb színvonalon éltek az önállóként működő orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek, mérnökök. Kisvárda négy gyógyszerésze közül kettő szerepel a legtöbb adót fizetők között: Fried Sándor a 28. helyen áll 1925-ben és 1939-ben is, Szilágyi Lajos 1928-ban 36. 1939-ben 27. az adójegyzéken kétszeres számítás nélkül. 1939-ben Szilágyi Lajos és felesége tulajdonát képezte egy reáljogú gyógyszertár 70 000 pengő értékben, egy lakóház és 8 hold szőlő 40 000 pengő értékben, kb. 76 hold földingatlan 32 000 pengő értékben és 5000 pengőt érő ingóság, értékpapír. A házaspár együttes tiszta vagyona kb. 110 000 pengőt tett ki. Egy harmadik patikus, Szilcz István személyjogú gyógyszertárat vezetett saját házában, vagyonát kb. 174 000 pengőre becsülte az MNB.

137 Az értelmiség társadalmilag és anyagilag legmeghatározóbb csoportja a jogászság volt Kisvárdán, a vezető állású köz- és magántisztviselők túlnyomó többsége jogi végzettséggel rendelkezett. 1936-ban 32 bejegyzett ügyvéd működött a községben, közülük négyen-öten magas gazdasági pozíciót töltöttek be, tíz-tizenöten jól megéltek, a többiek pedig „ igyekeztek jól megélni". A kezdő fizetés nem volt sok, de idővel mind saját házzal, irodával rendelkezett, személyzetet tartott.

138 Az 1923-ban alakult Kisvárdai Hitelbank Rt. vezérigazgatója, dr. Schönwald Miklós a város egyik legfoglalkoztatottabb ügyvédje volt. 1928-ban a legtöbb adót fizetők között a 35. helyen állt (kétszeres számítás nélkül), nem fizetett sem házadót, sem földadót, bevallott éves jövedelme 7390 pengő volt. 1935-ben már 2827,44 pengő házbérjövedelme után adózott, bevallott évi keresete pedig 42 000 pengő volt! 1939-ben kétszeres számítás nélkül ő a 8. legtöbb adót fizető egyén 3049 pengő házbérjövedelme és 7400 pengő keresete révén. A magas házadót 150 000 pengő értékű egyemeletes lakóháza után fizette, amely hatszobás lakásán kívül a bank hivatali helyiségeit is magában foglalta. Vagyonát képezte még 1 hold gyümölcsös villaépülettel 20 000 pengő értékben és 100 000 pengőt érő értékpapír-állomány.

139 Jó menetelű ügyvédi irodát vezetett, mindig volt egy-két ügyvédjelöltje. A sikeres ügyvédeket jogtanácsosként is foglalkoztatták, dr. Schönwald Miklósért herceg Odescalchiék nemegyszer négylovas hintót küldtek Tuzsérról.

140 Kultúra terén két részre osztható az értelmiség, legnagyobb része „általában eleget olvas" mindenféle irodalmat: a ponyvától kezdve a klasszikusokig. Kisebb része rendelkezett komoly irodalmi, sőt tudományos érdeklődéssel.

141 A korszakban a város középfokú iskoláiban végig az értelmiségi származású tanulók aránya volt a legmagasabb, még úgy is, hogy számuk és arányuk az 1940/4l-es tanévben jóval alacsonyabb, mint az azt megelőző években. * * * A lakosság foglalkozási kategóriánként való vizsgálatát követően két társadalmi csoportot fontos kiemelni Kisvárda történetében. Az egyik a helyi elit, amely minden település életében meghatározó társadalmi és gazdasági szervező erő. A másik „csoport" a helyi zsidóságé, mely jelenlétével hozzájárult a város fejlődéséhez, sajátos arculatához. 137 MOL, Z 19. 24. db 138 Dr. Székely Miklós (kisvárdai lakos) közlése 139 MOL, Z 19. 24. db 140 Dr. Székely Miklós (kisvárdai lakos) közlése 141 Virágh, 1981.