Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

6. Összegzés Áttekintve a Szabolcs megyei, illetve nyíregyházi fürdővendégek névsorát, összességében azt mondhatjuk el, hogy tekintve a nagy távolságot, valamint a nem éppen kedvező füredi árviszonyokat, Szabolcs megye nem képviseltette magát nagy számban Füreden a reformkor végétől a századelőig terjedő időszakban. Ugyanakkor a kedvezőbbé váló közlekedési lehetőségek következtében, főleg a gyorsan fejlődő új megyeszékhely, Nyíregyháza lakói révén a századelőre megnőtt a szabolcsi vendégek száma. Az is egyértelmű, hogy a nagy távolság ellenére Szabolcsban is létrejött az a réteg, amelynek sorából törzsvendégek kerültek ki, családi hagyománnyá vált Füred felkeresése. Fontos kiemelni, hogy a fürdők, mint a polgárosulás intézményei, döntően polgári elemek szórakozását szolgálták. Szabolcs és Nyíregyháza e tekintetben tökéletesen megfelel a füredi fürdő vendégseregének egészét vizsgáló kutatás eredményeinek. Szabolcsból is, mint az ország más részeiből elsősorban a kereskedő, értelmiségi polgári elit kereste fel Füredet, akik között különösen nagy számban képviseltette magát a zsidóság. Ez sem szabolcsi sajátosság. Ennek igazolására zárásképpen álljon itt egy idézet a füredi fürdőről egy másik jeles író tollából, aki Krúdyhoz hasonlóan egyaránt kötődik Füredhez és a tiszaeszlári vérvádperben vállalt bátor és sikeres helytállásával Szabolcshoz is — ekként pedig igazán méltánytalanság lenne antiszemita elfogultsággal vádolni: „Hol papi fürdő, hol zsidó fürdő. "

97 Eötvös Károly: Balatoni utazás. I. Bp., 1982. 363.