Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Újfehértóról - Sípos Ferenc: Újfehértó keletkezése

fekvő, s ez idő tájban elpusztított Micske, Bóót és Szegegyháza községek — jelenleg határai, kiegészítő puszták — elhamvasztása is, melyek maradványaiból alakult a mai Újfejértó m. város, természetesen előbb falu.' Az idézett részben keveredik a „hagyomány" és a következtetés. A későbbiekben majd meglátjuk, mennyire pontos az emlékezet, most elégedjünk meg annyival, hogy az új fehértóiak településük keletkezését a XVII. század második felére tették. 3. A Vasárnapi Újság 1866. július 15-i számában gunyoros cikk jelent meg Újfehértóról. A jól értesült, önmagát meg nem nevező, X betűvel jelölő szerző a helység keletkezéséről is ír, ám az eseményt időponthoz nem köti: „Három feldúlt, elpusztult helység (Bolt, Miske, Szegegyház) népességéből alakult a tatár s török hadjáratok után Fehértó." 4. 1878-ban jelent meg Somogyi Károly

6 szerkesztésében A Magyar Korona országaihoz tartozó római katholikus papság és szerzetesrendek egyetemes névtára. Ebben az Új-Fejértó címszónál arról olvashatunk, hogy az itteni plébánia 1332-ben keletkezett.

7 5. Csánki Dezső (1857-1933) levéltáros a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából kezdett hozzá Magyarország történelmi földrajzának megírásához.

8 A Hunyadiak korát felölelő munka 1. kötete 1890-ben jelent meg. A könyvben ez áll: „Fejértó. a) Fehertou. (1326: Fejér. VIII. 156., 1357: Dl. 31100). Feyertow. (1379: Dl. 30025). Feyertho. (1464: Lelesz, metál. Abaúj 24.). A mai Új-Fejértó. 1379-ben e helységre nézve heti vásár-jogot nyertek Nagy-Lajos királytól birtokosai: a Báthoriak. — b) Fejertho. (1420: Lelesz, metál. Szabolcs 14.). A mai O-Fejértó, Bakta mellett, amelynek határában tűnik föl. — A pápai tized-lajstrom egy ily nevű helységet sorol föl, Levelek és Karász közt. (Feyierthov. 329.). Úgy vélem, a mai Ó-Fejértót érti. " Csánki Dezső szerint tehát már az 1330-as években együtt létezett Ofehértó és Újfehértó, hisz a pápai tizedlajstrom 1333-as adatát Ofehértóra vonatkoztatja, egy 1326-os oklevélben pedig Újfehértót véli felfedezni. 4 Pesty Frigyes helységnévtára. Szabolcs megye, Újfehértó. Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSZK) Kézirattára. Fol. Hung. 1114/38. 5 Vasárnapi Újság, 28-ik szám. Tizenharmadik évfolyam. Pest július 15-én, 1866. 337. 6 Somogyi (Csizmazia) Károly (1811-1888) teológiai doktor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, esztergomi kanonok volt, aki 1880. április 27-én a megújuló Szegednek ajándékozta mintegy negyvenezer kötetből álló nagy értékű könyvtárát. Lásd Szinnyei, 12. köt. Budapest, 1908. 1268-1271. hasáb. 7 A Magyar Korona országaihoz tartozó római katholikus papság és szerzetesrendek egyetemes névtára. Szerk. Somogyi Károly. Budapest, 1878. 300. 8 Szinnyei, 2. köt. Budapest, 1893. 159-160. hasáb. 9 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 1. köt. Budapest, 1890.514. 140