Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Bukovszky László: A nyíregyházi tirpákság áttelepülésére vonatkozó adatok a Sloboda című lapban

„Te is tirpák, te is szlovák vagy. Neked szintén át kellene települnöd! Miért nem jelentkeztél? Rokonaid, szomszédaid, ismerőseid, ahogy látod, mind elmennek. Te itt maradsz? " — teszi fel a kérdést.

26 A lakosságcsere első hónapjának nyíregyházi eseményeiről von mérleget a lapban S. S. a Slováci z Nyíregyházy odchádzajú (A nyíregyházi szlovákok elmennek) c. írásában örömmel állapítja meg a szerző, hogy bár a statisztikai adatok szerint csak 155 szlovák nemzetiségű él Nyíregyházán és annak környékén, mégis a napokban indult már a 15. transzport. „Mindenki boldogan, mosollyal az arcán távozik, mivel tudja, hogy egy jobb környezetbe kerül, ahol senki sem fogja őket büdös tirpákokként szidalmazni. "

21 A lakosságcsere egész ideje alatt a Sloboda a magyarországi szlovákok múltjának és mindennapi életének bemutatására korlátozódott, minimális teret szentelt a szlovákiai magyarok elhelyezésének bemutatására. Április végén azonban a lapban a Bundás bokorban élő tirpákokról készült riportban az ő érkezésükre is kitér. „ Tegnap érkezett meg az első magyarokat szállító vonat. Diószegről hozta őket. Még a vonatról sem akartak leszállni, mondván, hogy ők nem mennek a mi viskóinkba. Diószegen szebb házakat hagytak maguk után. Csak néhányan lettek letelepítve, de ők sem pakolnak ki, mondván, jövőre úgyis visszatérnek Szlovákiába és akkor minket majd darabokra szaggatnak. Az egyik a villanyvezetéket kereste és csak úgy káromkodott, mikor nem találta meg. Állandóan azt kérdezik, van-e itt színház és mozi... Bútoraik be sem férnek a szobába, hiszen otthon három szobájuk volt. Es milyen gépeik vannak? Hol vagyunk mi tőlük!... Ezek velünk szemben grófok." Az írás célja nem a valós helyzet bemutatása volt, hanem elsősorban a propaganda: ha ezek odaát ilyen jól éltek, akkor minket is az a világ vár. „Saját szemeinkkel látjuk, hogy a magyarok sosem mondanak nekünk igazat. A magyar földműves jóval magasabb műveltségi és gazdasági szinten él, mint mi. " — állapítja meg a szerző.

28 A lakosságcsere első szakaszában összesen 27 transzport indult Nyíregyházáról 1947. április 1 l-e és május 14-e között. A már áttelepült tirpákok új hazájáról Michal Vrboucan ír először a lap hasábjain Presídlení Nyíregyházania majú v Leviciach pekné vinice (A nyíregyházi áttelepülteknek szép szőlejük van Léván) címmel. Leírja, hogy a lakosságcsere már csaknem három hónapja folyik kisebb-nagyobb megszakításokkal. „Azok, akik Nyíregyházán a városban laktak, Lévára lettek elhelyezve. Sajnos, számuk kevés volt — áll az írásban —, így nem tudták tiszta szlovák várossá alakítani". Őszintén bevallja, hogy ezeknek az embereknek bizony nagy gondot okoz a szlovák nyelv ismerete: „... nehezen beszélik anyanyelvüket. Egy elmagyarosodott városban magyar környezetben nőttek fel, ahol szégyen volt az utcán szlovákul beszélni. Tehát természetes, hogy szlovák nyelvtudásuk sok esetben minimális ". 1947. máj. 3. Uo. 1947. ápr. 30. (Posiedka na BundáSbokori)