Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Bene János: Nyíregyházi honvédek a Kárpátokban 1944–1945-ben

valamint a 2. magyar hadsereget fenyegették bekerítéssel, hanem az 1. hadsereg hátát is veszélyeztették. Az 1944. október 30-31-én a Tiszához kijutott és a jobb partra átkelt 24. hadosztálybeli alakulatok másodízben kerültek közvetlen német alárendeltségbe, miután november 4-éig a Wöhler-seregcsoport XVII. hadtestének parancsnoksága alá utalták őket. Ezt követően ugyan az 1. hadsereg ismét átvette felettük a vezetést, de közvetlen felettes német hadtestparancsnokságuk megmaradt.

20 Az ungvári seregtest alakulatai a szüntelen visszavonulást követően november 5-étől 26-áig a Tisza vonalának védelmét látták el. Az arcvonal a Révleányvár Cigánd - Tiszakarád - Kenézlő - Zalkod - Bodrogkeresztúr vonalon húzódott, mögötte a sok csatornával s patakkal átszőtt tisza-bodrogi sík árterület feküdt, mely az őszi esőzések nyomán nehezen járható sártengerré változott. Az 1. hadsereg-parancsnokság hiába javasolta arcvonalának a védelemre kiválóan alkalmas Zempléni-hegység aljai, Bodrog mögötti területre való visszavételét, a felettes német parancsnok, Ottó Wöhler gyalogsági tábornok, a német 8. hadsereg parancsnoka nem járult ehhez hozzá.

21 Az itt eltöltött három hét alatt a magyar alakulatok sikeresen hiúsították meg az ellenséges átkelési kísérleteket. November 20. és 22. között csaknem teljesen megsemmisítettek egy Kenézlőnél átkelt román 18. gyaloghadosztálybeli harccsoportot. Az ellenséges csapatok visszavetésében elsősorban a 12/111. és a 21/1. zászlóaljak vették ki részüket. Ellentámadásukat 10-12 üteg, közöttük a nyíregyházi 22. tábori tüzérosztályéi is támogatták. „Mivel a felső vezetés a Tisza vonalát védeni akarta, az átkelt ellenség visszavetését rendelte el... Pokoli tűzharc kezdődött. A támadást a 12/111. zászlóalj hajtotta végre Maár Gyula őrnagy vezetésével. Felzárkózva a tüzérségi tűzre egy lendületes, elsöprő támadással visszavetette az ellenséget — mely többszörös túlerőben volt — a Tisza túlsó partjára. A megmaradt részeket foglyul ejtették. A felső vezetés a kimagasló haditettért a zászlóaljnak a sisakon viselhető tölgyfalomb megkülönböztető jelzést adományozta. A hadseregen belül elsőként. Sajnos, ennek a kitüntetésnak nagy ára volt, közel 30 %-os veszteséget szenvedtek." — írja Huszár László őrnagy, aki ekkor már a 12/11. zászlóalj parancsnoka volt.

22 A Tisza mentén eltöltött hetek alatt csoportosították a soproni 4. gyalogezred megmaradt állományát a Szüle László százados parancsnoksága alatt álló 12/1. zászlóaljba. Miután délen, a Tiszadadánál átkelt ellenséges erők már Szerencs és Miskolc felé közeledtek, északon pedig az Ungvárról kiinduló szovjet támadás Kassa felé nyert tért, a Tisza vonalának védelme értelmetlenné vált, s így a 12. gyalogezred is — az ellenséggel szoros érintkezésben — november 25-26-án a Bodrog és a HL Mikrofilmtára, 896/b. tekercs. Heeresgruppe Síid anyaga. Anlagen zum Kriegstagebuch (1944. okt. 26 - dec. 30.) 1944. nov. 4. 21 Uo. 1944. nov. 11. 22 Huszár, 18-19.