Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Galambos Sándor: Nyíregyháza a „forradalom és kiegyezés válaszútján” (1860–1861)

az érvényben lévő törvényre hivatkozva mégis 35:24 arányban elutasították az izraelitáknak rögtön megadandó választójogot, s e döntést az országgyűlés határozathozatala utánra halasztották. Megválasztották a tisztújítószék elnökét, kijelölték a négy választókerületet, elrendelték a választók összeírását, és a helyi viszonyok alapján részletesen megszabták a választói cenzushatárt. Eldöntötték azt is, hogy a város húszezres létszáma alapján 102 képviselőt választanak titkos, írásban történő szavazással. A választók összeírásáról azonban azt állapította meg a testület, hogy az „a nép alsóbb osztályainak félrevezetése s balmagyarázások miatt igen csekély eredményű". Ezért a január 26-i gyűlésen megbízták a főjegyzőt, hogy a nép körében magyarul és tótul magyarázzák el a törvényt.

23 A '48-as gondolatkör 1861 elejére vált elsöprő erejűvé. Ezt példázza az is, hogy a polgárőrség élére korábban kinevezett Benczúr Miklós lemondott posztjáról, mivel a lakosság egy része nehezményezte, hogy új parancsnokot választottak, miközben az 1848-as nemzetőrség parancsnoka, Kralovánszky András még él. Benczúr már e bejelentés előtt átadta posztját Kralovánszkynak, amit a képviselet rövid úton tudomásul vett.

24 A helyi önkormányzati választást február 14—15-16-án tartották meg az 1848-as törvények alapján.

25 A polgármester Meskó Sámuel lett, Bodnár István ellenében.

26 Február 27-én a város országgyűlési képviselőjének Benczúr Miklóst választották meg.

27 Ezekkel az eseményekkel Nyíregyháza történetének egy újabb érdekes szakasza kezdődött. Röviden összefoglalva a legális választásokig terjedő időszakot, azt állapíthatjuk meg, hogy a hatalom nyilvánvaló megingásának jelére (az 1860. április 30-i polgármesterváltás) a városvezetés folyamatosan tágította saját mozgásterét. Ezt azonban óvatosan tette, kis lépésekkel haladt előre, ügyelve arra, nehogy súlyos retorziót váltson ki. A szabadság ingája hol előre, hol hátra lengett, de úgy, hogy — a cselekvők szándékainak megfelelően — súlypontja mindig előrébb tolódott. Az első, június 9-i vegyes nagygyűlés után két-három hónapra ismét visszaállt a régi forma. A második, szeptember 9-i nagygyűlés már kimondta az 1837-es alapon történő újjászervezés igényét. Utána még volt egy régi típusú (önkényuralmi korszakból való) választmányi tanácsülés. Október 22-én megalakult a 60 tagú választott közönség. A november végi, december eleji tömegmegmozdulások ismét előre lökték az ingát. Most már csak '48 lehetett a jelszó. Ekkortól képviseleti gyűlésre változott a legfőbb városi fórum elnevezése. Természetesen nem az a lényeges, hogy hogyan nevezték a testületeket, még csak nem is az, amit ezzel 23 Uo. 1861. jan. 26-i jkv. 56/21. hat. 24 Uo. 1861. febr. 6-i jkv. 22/36. hat. 25 A megválasztott tagok listája a függelékben! 26 SZSZBML, V. B. 161. 1861. febr. 25-i jkv. 47/1. hat. 27 SZSZBML, V. B. 168. Nyíregyháza város központi választmányának iratai, 1861-1871. 213/1. 1861:89. Benczúr Miklós 329, míg ellenfele, Kovács Gergely 178 szavazatot kapott.