Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Galambos Sándor: Nyíregyháza a „forradalom és kiegyezés válaszútján” (1860–1861)
Szeptemberben még megtartották az időszak utolsó választmányi tanácsülését, de október 22-én már községi képviseleti gyűlést hívnak össze, méghozzá a szeptember 9-i „ egyetemes nagygyűlés " határozata alapján. A formáljogilag legalábbis kétséges megalapozottsággal rendelkező szeptemberi 9-i gyűlés — amit maguk az ottlévők is hangoztattak — októberben már hivatkozási alap: a tekintélyes városi polgárok egyöntetű akaratát fogadták el jogforrásul. Mivel azonban a „meglévő képes egyéniségek száma" nem érte el a hatvanat, a helyettes polgármester értelmes, vagyonos, helybeli polgárok meghívásával egészítette ki a létszámot. A gyűlés meg is kezdte a 60 tagú testület felállítását. Először azt mondták ki, hogy a most létrehozandó új testület ideiglenes lesz, s csak a következő, polgárok által történő választásokig működhet. A legutóbb (még 1837-ben) megválasztott tagokból már csak harminckilencre számíthattak. A jelenlévők elhatározták, hogy titkos szavazással háromszoros jelöltállítással választják ki a teljes létszámból hiányzó huszonegyet, figyelembe véve, hogy vérségi kötelék a tagok között nem állhat fenn. Azt is meghatározták, hogy a választást csak a volt képviseleti tagok ejthetik meg. Miután a meghívott polgárok eltávoztak, nyilvánosan megnevezték a jelölteket. Egyébként nem is ragaszkodtak mereven a háromszoros jelöltállításhoz, mert végül 66 név került föl a listára. A kandidálás során azt is tisztázták, hogy az eddigi tanácstagok és a tisztviselők milyen viszonyba kerülnek az új testülettel. Azt a választ fogalmazták meg, hogy ők szavazati jog nélkül ugyan, de részt vehetnek a gyűléseken. A nyilvános tanácskozásokon pedig minden városi polgár megjelenhet és hozzászólhat. Az új tagok megválasztása 9 után szép pillanatok, az emelkedettség, a nemeslelkűség percei következtek. A képviselők közös akarattal megállapodtak abban, hogy működésük csak ideiglenes és rövid életű lehet, s ezért nem esküt, „hanem a testületi nagygyűlésben az elnök polgármesterreli kézfogás mellett ünnepélyes fogadást teendenek", hogy legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint fogják előmozdítani a közösség ügyeit. 10 A kézfogás gesztusa egyszerre fejezte ki a résztvevők szándékát a felelősségteljes ügyintézésre és határozott kívánságukat a törvényes, széles körben választott új testület minél gyorsabb megalakítására. Figyelemre méltó, hogy az átalakulás e lényeges pontján érintetlenül hagyták a helyettes polgármester pozícióját és személyét is, vagyis a város tekintélyes polgárai megfelelőnek találták eddigi működését, de óvakodtak attól, hogy Bodnárt polgármesterré válasszák meg. Ez is az ideiglenes jelleget bizonyítja. Az első választott közönségi gyűlést hamarosan, már október 26-án megtartották. Ekkorra már kiderült, hogy a 21 új tag közé 2 tisztviselőt is beválasztottak, holott ők nem lehetnek testületi tagok. Kiket és milyen elven kooptáltak helyettük? Az egyiket, Krasznay Gábort azon az alapon, hogy az elsőként be nem kerültek közül a legtöbb szavazatot kapta. A másikat, Kralovánszky Mórt pedig közfelkiáltással, annak ellenére, hogy nem is szerepelt a jelöltek között. Valószínűleg 9 A névsort lásd a függelékben. 10 SZSZBML, V. B. 150. 1860. okt. 22-i jkv. 86/64. hat.