Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Henzsel Ágota: Nyíregyháza pusztabérlete Császárszálláson (1837–1869)

részén feküdt. A Kis tanyán kerülőház, csűr, istálló, kút és hidak kerültek átadásra és ezáltal becsű alá, összértékük 11 640 vft-ot tett ki.

20 Nyíregyháza városa 1838-ban — még mindig tervezetképpen — számba vette a Császárszállás és a hozzá tartozó puszták után viselt terheket, majd láthatóan ehhez igazítva megjelölte a kívánatos jövedelem mértékét és megszerzésének módját is.

21 A puszta költségeinek tetemes részét a Kállay Péter-féle rész éves bérlete tette ki. Ehhez adódott Nyírjes puszta 9000 vft-nyi, a Gáspár-féle rész 10 000 vft-os és Sima puszta 40 000 vft-ot kitevő zálogösszegének éves kamata, a felügyelő, a pénztárnokok és a pusztára vigyázó kerülők fizetése, a mérnök díja, az épületek javítása, a földet osztó küldöttség költségei. Mindebből 23 600 vft-os összeg kerekedett ki. Jövedelmet a négy puszta földjének bérbe adásából és csekély részben, néhány száz forint erejéig az épületek árendájából remélhettek. A pusztai föld terjedelme művelési ágak szerint (1000 négyszögöles pusztai holdban) Szántó Kaszáló Rét Sima 55,600 393,520 Császárszállás 3640,619 903,240 445,660 Gáspár-rész 198,788 — Nyírjes 100,000 20,000 Összesen: 4489,907 1316,544 445,660 A terv szerint az egész szántó és a császári kaszáló kerülne kiosztásra, holdja 4 vft 18 krajcárjával. Ily módon a szántóért több mint 19 ezer, a kaszálóért majdnem 4 ezer forintot kapnának. Ez szűkösen adná ki a költségek összegét. A várható hiányt a maradék rét jövedelméből vagy a kaszálók magasabb béréből lehetne fedezni. Nyíregyháza városa az 1837-ben elnyert királyi privilégium birtokában 1838 februárjában új tisztviselői kart állított, sőt igazgatási rendszerét is átalakította. A belső tanácsot a fő- és albíró mellett 12 tanácsnok alkotta. A külső tanács a 60 fos választott közönség volt, élén a polgármesterrel.

22 Ez utóbbi testület foglalkozott ezután a gazdálkodás és a bérelt földek ügyével. A tisztújítás a császárszállási pusztát annyiban érintette, hogy a volt felügyelőt, Kralovánszky Andrást főbíróvá választották, így hivatalos elfoglaltsága miatt más személyt kellett helyette találni.

23 Az összesített puszták felügyelője közfelkiáltással Kováts Ferenc lett, aki több éven át viselte ezt a tisztséget. Megbízatása ekkor másfél évre, a közelgő tavaszi, őszi és a másik tavaszi földosztás időtartamára szólt, 300 vft fizetéssel. A pusztai 20 SZSZBML, V. B. 161. Nyíregyháza város közgyűlésének iratai (a továbbiakban V. B. 161.). 7/116. 1861:87. 21 SZSZBML, V. A. 101/a. 29/29. 1838:34. 22 SZSZBML, V. A. 101/a. 12. köt. sz. n. 1838. febr. 13. 23 Uo. 3/1838.