Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Henzsel Ágota: Nyíregyháza pusztabérlete Császárszálláson (1837–1869)
épületekkel együtt haszonbérbe adta szabad Nyíregyháza városa nemes és nem nemes közönségének az alábbi feltételekkel: 1. Az árenda folyó év Szent Mihály (szeptember 29.) napjától hat esztendeig, először 1843. Szent Mihály napjáig tart. 2. 1 hold föld árendája évente 4 vft 11 , ez egy évre 18 328 vft. Fél esztendei díj előre fizetendő, azután félévenként az esedékes összeg. 3. Az épületeket becsű és összeírás szerint adják át, a bérlet lejártakor pedig vissza. Addig a bérlőt terheli a tűzkármentesítés. 4. Amennyi ugarföldet átvesz a város, annyit kell majd visszaadnia. 5. A trágyát tavasszal ki kell hordani a földekre az udvarokról és aklokból. 6. Az uraság állatai következő Gergely napig (március 12.) a pusztán telelhetnek, a termények ottani tárolása legfeljebb augusztus l-ig lehetséges. Ugyanez a kedvezmény megilleti majd a várost is a bérlet végén. 7. A város a mostani kutakon kívül még hármat csináltathat. 8. Ha a Rozsrét vizének szabályozására sor kerül, a pusztára eső költséget az uraság magára vállalja. 9. A szerződés megszegője 6000 vft-ot fizessen, a vétlen fél érvényesíthesse jogait. 12 Nyíregyháza város gyűlésén szeptember 24-én a főjegyző bemutatta az elfogadott haszonbérleti szerződést. A szerződés megkötésében részt vevő, időközben kibővített küldöttség „a már kivett pusztának kezelése és kiosztása iránt is... javallatokat terjesztett elő. " } A város célja a puszta megszerzésével részben a szomszédos puszták bérleti díjának csökkentése volt, részben mezőgazdasági művelésre kiosztható földhöz akartak jutni. A lehetőséget, hogy a lakosság ebből a földből részesülhet, a városvezetés a fizetendő bér ellenére is jótéteménynek tartotta. A küldöttség azzal az elképzeléssel állt elő, hogy a simái, a Kállay Gáspár-féle, valamint a nyírjesi pusztákat a császárszállásival egy egésszé kellene összekapcsolni és egységes szempontok szerint kezelni. Az egész egyesített pusztát dűlőkre és nyilasokra osztanák, megszabnának egy viszonylag alacsony árat — „a városnak kára nélkül ugyan, de minden valamely egyenes haszna nélkül is" — amennyiéit a lakosok használhatnák. A szántóknak 4 vft 14 , a kaszálóknak 5 vft, az őszi vetés alá osztott ugarföldeknek 6 vft lenne 1000 négyszögöles holdankénti ára, s így megtérülne a város költsége, amibe a puszták évenként belekerülnek. Az összevont puszta kezeléséhez egy pusztafelügyelőt (inspector) kell választani, akinek kötelessége lenne: a kiosztott földekről rendes lajstromot vezetni, a pusztákon keletkező peres kérdéseket elintézni, elősegíteni, hogy a földek gazda nélkül ne maradjanak, felügyelni a kerülőkre, az épületekre, az egész pusztára. 11 vft: váltóforint 12 SZSZBML, V. A. 10 l/g. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Földesúrral között szerződések (a továbbiakban V. A. 101/g.). 38/38. 1837:25. 13 SZSZBML, V. A. 101/a. 11. köt. 2676/1837. 14 Ezeknek a szántóknak azért ilyen csekély, a kaszálóénál is alacsonyabb a bérleti díja, mert tavaszi vetés alá osztandó területek, sovány, homokos talajú, feltöretlen legelők voltak.
