Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Kujbusné Mecsei Éva: Hajdani hálapénzek (Mennyit fizethetett Nyíregyháza az 1837-es kiváltságlevélért?)

már a Kancellárián volt, előrelépés az ügyben mégsem történet. A választott közönség Biermannak írott levelében emiatt hangot is adott csalódottságának: „minthogy némely, talán nem jó akaróink azon hírnek terjesztésében is fáradoznak, hogy dolgunk nem fogott volna máris felsőbbem helybenhagyást nyerni, a reménység és félelem között... már most városunkat talán az anarchia veszedelmes következéseivel fenyegető szerencsétlen helyezetnek létesülhetésétől is remegve tartunk. "

15 A reményvesztést mutatja, hogy ekkor már Biermann javaslata ellenére sem indítottak újabb küldöttséget Bécsbe, mert úgy vélték, hogy jobb, ha az útiköltséget inkább az ágens iránti hála kifejezésére fordítják.

16 Végül a tavaszi nagy ünnepek után mégis elindult Jármy fiscalis és Hatzel Antal helyettes bírói címmel felruházott postamester, hogy —remélhetőleg utoljára — szorgalmazzák a végzést a királyi audiencián.

17 1837. Kisasszony hava (augusztus) 30-án Ischlben végül rákerült V. Ferdinánd királyi aláírása is a kiváltságlevélre. Biermann már szeptember 8-án értesítette az örömhírről a várost: „A kegyes királyi privilégium már leérkezett őfelségétől az aláírással, s mihelyt a királyi könyvbe beírva lészen, azonnal el fogom azt a pecsétnyomóval és a következendő taksákról szóló nyugtatvánnyal együtt küldeni. "

18 (A privilégium kiállításának hivatalos költségeiről szóló egyik számlát lásd a mellékletben.) A város szerette volna mielőbb megkapni a privilégiumlevelet, és az év végén esedékes tisztújítást már aszerint tartani. Ezért Medgyaszay István bécsi nagykereskedőt felkérték arra, hogy a legszükségesebb kiadások kiegyenlítésére nevükben 700 forintot fizessen ki Biermannak. (Nyíregyháza a hitelezett pénzt a legközelebbi debreceni vásár alkalmával kívánta visszafizetni.)

19 Ez az összeg elegendőnek tűnt a kötelező taxákon kívül az új jogálláshoz jóváhagyott új pecsét elkészítésére is. Az ágens titkárának honorálására 20 forintot szántak, sőt a dolgukban fáradozó kancelláriai közbenjáró solliciternek is szerettek volna köszönetet mondani. A fennmaradó összeget pedig hálából Biermannak ajánlották. A megkereső levél azonban már nem találta otthon a nagykereskedőt, de hogy ne kelljen a nyíregyháziaknak túl sokáig várni a rég óhajtott szabadságot biztosító kiváltságra, az ágens maga előlegezte meg a szükséges összeget, mondván, „hogy az udvari cancellista az íráshoz foghasson, mert ez szép calligraphica expeditiot kívánván, úgyis egynéhány hétig tartani fog. "

21 15 SZSZBML, V. A. 101. Választott hites közönség levelezőkönyve 31/31. 1836-1838. 1836. júl. 3. 16 Uo. 1837 febr. [?] 17 Uo. 18 Uo. 19 Uo. 20 Uo. 1837. szept. 15. 21 SZSZBML, V. A. 102/b. Vegyes levelek. 36/116. 1833-1847. 1837. szept. 22.