Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Jánosi Zoltán: A lázadás bölcsőhelye (Népmese, szerep és küldetéstudat az induló Ratkó József lírájában)

folklór sokrétűen összetett, teljesebb világa felé tágult. „János bácsi meséi a néprajztudomány részére azért értékesek — mondta a költőnek a néprajzkutató —, mert az ősi magyar hiedelemvilág legrégibb elemeit tartalmazzák. Amikor Papp János sárkányokról, táltosokról, más misztikus lényekről beszél, önkéntelenül is a sámánizmusból ismert alakok jutnak az eszünkbe. Mágikus vasfüvekről, lidércekről éppoly részletességgel tud beszélni, mint az emberalakú sárkányokról, vagy a különféle állatok képében járó boszorkányokról. "

15 A sárkányok, boszorkányok emberalakú voltáról Ratkó József a gyerekkori élmények, a könyvek és a parasztudvar után rövidesen a kor, a történelem jóval tágasabb udvarában is újra, s a korábbiaknál még keservesebben győződhet meg. Ám ekkor már nem teljesen védtelen: neki is vannak eszközei a közösségzsaroló hatalom, a bárányarcot öltő erőszak, az embertelen világ rontásai és a kishitűség, megalkuvás ellen. Nem a táltos ló, a csodás kard, a sérthetetlenséget okozó balzsam a fegyverei, hanem az ezeket szülő még nagyobb varázslatok: a szabadságeszme és a költői szó. Ezek birtoklásához segítette hozzá iszonyú kivertségében, szegénységében is a folklór s legelőször a népmese. S indult is tovább rövidesen a folklór által elsőként tisztán megmutatott, az elemi emberérdekek kavicsaitól csillogó úton, Bartók, Kodály, József Attila, Nagy László nyomában — a még mélyebb folklórkincshez, a még fájóbb, keményebb igazságok kimondásához. £ fogást keresve rajta, botolt — már nem az őshaza iránt — de a lélek felé.

16 14 Erdész Sándorban Ratkó József a korszak egyik legképzettebb népmesekutatóját „vallatta". A Vargyas Lajos főszerkesztésében 1988-ban az Akadémiai Kiadónál megjelent Magyar Néprajz sorozat Népköltészet című kötetébe később ő írta A mese és hiedelemvilág kapcsolata fejezetet. E tanulmányában Papp János gondolatait is idézi. 15 Ratkó József: A mese becsülete. Táltosok, sámánok, lidércek — Papp János bácsi útja a pásztorélettől a „Népművészet mestere" címig. Kelet-Magyarország, 1964. okt. 11.7. 16 Ratkó József: Kodály