Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Csorba Sándor: Bessenyei György családi körülményei Szabolcs megyében

A legtöbbször indulataik hatása alatt cselekedtek, vagyis a korábbi vagyoni állapotukba képzelve magukat védekeztek az új viszonyok miatt. A közbirtokosság intézményében ugyanis elkülönítés nélkül volt együtt a falu gazdáinak a földje, a zálogosítás szokásrendje szerint pedig egy-egy darab tulajdonosa éppen az volt, aki utoljára fizette ki a rajta lévő adósságot, a jobbágy viszont akként mozgott, ahogyan a jobbágytelek cserélt gazdát, vagy miként földesura rendelkezett vele. Az évek folyamán történtek másféle események is, de mindegyik a közbirtokosságból fakadó ellentmondásokhoz kapcsolható. A legelők ügye bizonyosan, a nyomásgazdálkodás rendje különösen, az elszántás pedig egyértelműen gerjesztette az évenként visszatérő összeütközéseket. A faluközösség másfajta forrásai is buzogtak, ezek között például a rokonsági kötelékekkel való bánásmód lehetett az egyik. Az emlegetett Olasz Lajosnak nem tetszett a helybeli lelkész személye, és mindenáron el akarta mozdíttatni a faluból. Ő viszont innen nősült, így Bakó Andrásban nemcsak a papné védelmezőjével találta magát szemben Olasz, hanem a község nemességének egyfajta szervezett vezetőjével is, vagyis a nemes rokonok egész kis hadával. Az érdekek mentén tehát újabb és újabb csoportosulások keletkezhettek, más és más indulatok szegülhettek egymásnak. Az előbbi esetben a sógorság, komaság mindig is sokat emlegetett tényének kihatását szemlélhettük, a következőben a szakirodalomban szinte már közhellyé vált szerelmi toposz egyfajta megnyilvánulásáról kapunk képet. Lehet, hogy ekkoriban szövődött György és Anna között az a gyöngéd érzelem, amelyiknek 1804-ben beteljesült folytatása lett Annának Pusztakovácsiba költözése révén? Lehet, hogy most sem arról értesülünk, ami történik, miként az előző történetben? Ott azt tudtuk meg, hogy a nemes földesurak nem védik meg egyik társukat a másiktól. Itt arról van szó, hogy a két testvér ugyanannak a lánynak udvarol. Ott az állt a cselekmény mögött, hogy bosszút álltak a papot elcsapni kívánó Olasz Lajoson. Itt arról beszél Anna, amit kimondatlanul érez, a féltékenységéről. Anna vallomásának igazságát bizonyítandó, a bíróság a következőket tudhatta meg a tanúvallomásból: „ 18. kérdés. Minemű híreket hallott Bessenyei Boldisár és György Urak fellől, hogy Testvér Attyokfia Bessenyei Sigmond Ur Leányával vétkessen élnének? — Felelet: Hallotta közönséges hírből a Tanú, hogy Bessenyei Boldisár és György eggy Testvér Attyafijak, ugyan más Testvíreknek, úgymint Bessenyei Sigmond Urnák Leányával mind a ketten rosszul élnének. Valamint azt is hallotta másoktól, hogy megírt Bessenyei Úréknak Testvérnénjek, Bessenyei Juliánná Asszony mint a Leányt, mind a férjfi Attyafijakat, úgy mint Boldisárt és Györgyöt öszve is mocskolta és szemtől szembe öszve is k...ta, szemekre hányván rút cselekedeteket. "

18 Hazatért tehát Bessenyei, és zajlott körülötte az élet, és egyre többször kapcsolódott bele ő is abba, ami általánosan szokás, sőt elfogadott volt a vidéki nemesi kúriák háza táján. A Bessenyeiek az ősi birtoktestek révén sok kúria tájékán tűntek 18 Merényi, 1967. 72. 244